A digitális demencia korszaka – így válunk telefon és közösségi média függővé

Share on facebook
Share on linkedin
Share on pinterest
Share on whatsapp

Az okos telefonok térhódítása előidézett egy újfajta függőséget az emberek számára.

Ez lenne a telefonfüggőség, amivel aztán megérkezett a közösségi média függőség is.

Én úgy gondolom, hogy a telefonfüggőség és a közösségi médiafüggőség sok esetben összefügg, hiszen az emberek többsége az okos telefonján keresztül használja a közösségi médiát.

Azonban érdemes külön-külön is megvizsgálni ezt a fajta függőséget.
Ebben a cikkben pontosan ezt fogjuk tenni.

  • Megnézzük a szorosan összekapcsolódó 2 függőséget.
  • Röviden bemutatom a megoldásaimat. – Hogyan  csökkentettem a telefonommal töltött időt.
  • Filmajánló, amit mindenképpen érdemes megnéznetek ezzel a témával kapcsolatosan.
  • Könyvajánló, amit mindenképpen érdemes elolvasnotok ezzel a témával kapcsolatosan.

Akkor vágjunk is bele.

Telefonfüggőség

A 2007-es évben Steve Jobs által bemutatott iPhone hozta meg az igazi áttörést az okos telefonok piacára.

Mint minden Apple termék, ez is egyszerű, letisztult kezelőfelülettel rendelkezett, és a használata rendkívül egyszerű volt. Az emberek gyorsan képesek voltak elsajátítatni a készülék használatát.

Innentől kezdve nem volt megállás.

A különböző márkák, és gyártók folyamatosan gyártották az újabbnál újabb készülékek, innovatívnál innovatívabb funkciókkal és technikai megoldásokkal látták el okos telefonjaikat, aminek a végén rajtunk csattant az a bizonyos ostor.

A telefonfüggőség, mára már egy közismert dologgá vált, és nem csak, hogy egyre többen lesznek a készülékek függőjévé, de már egyre fiatalabb korban kezdik el a használatukat.

Mint általánosságba véve a függők többsége fel sem ismeri, hogy ők függők lennének, és ez a legrosszabb.

Hiszen ha nem ismerik fel, hogy ez egy probléma úgy nem is fognak megoldást keresni rá.

Na de persze van, aki felismeri, hogy ez tényleg nem túl jó dolog. De őt nem igazán érdekli, mivel szerinte kézben tartja a helyzetet.

A vége azonban ugyanaz….a telefon marad, és ők “jól szórakoznak” közben.

Bizonyított tény, hogy a túlzásba vitt telefon használat, és a közösségi média függőség negatív irányban befolyásolja az emberek önbizalmát, rossz hatással van a kapcsolataikra és a produktivitásuk is borzalmasan gyengül.

Mennyire vagyunk telefonfüggők valójában?

Az okos telefonnal rendelkezők 79%-a felkelés után kevesebb, mint negyed órával már a képernyőt görgeti. Több kutatással is bizonyították, hogy az amerikaiak harmada előbb mondana le a szexről, mint a mobiljáról.

Egy másik kutatás alapján pedig napi 34x használjuk a telefonunkat, azonban egyes szakértők szerint ez a szám jelentősen magasabb, nagyjából több mint 150x alkalom/nap.

Instagramon feltettem nektek egy kérdést ezzel kapcsolatban, és megosztom veletek az eredményt/a ti válaszaitokat.

Egyébként szeretném megköszönni, hogy ilyen sokan válaszoltatok a kérdéseimre.

115 ember látta a story-t és ebből 70(!) ember reagált is rá, ez egy kiemelkedően jó arány.

Szóval ezért nagyon hálás vagyok nektek!

37-en azt választottátok, hogy több mint 3+ órát használjátok a telefonotokat naponta.
22-en pedig azt, hogy több mint 5+ órát használjátok a telefonotokat naponta.

Az őszinteségeteket nagyra értékelem, azonban ezek a számok is azt bizonyítják, hogy bizony a telefonunk valóban hozzánk nőt.

Közösségi média függőség

A világ lakosságának nagyjából 45%-a használja a közösségi médiát.

A felnőttek átlagosan napi több mint 2-2,5 órát töltenek el a telefonuk nyomkodásával, de a fiatalok körében ez a szám az 5-6 órát is megközelíti.

Forrás: Medium.com

A közösségi média platformokon töltött idő listája a felmérés szerint a következőképpen néz ki:

A Facebook vezeti a listát, ahol átlagosan napi 58 percet töltenek el az emberek.

Az Instagram a második helyen van, ahol napi 53 percet ütnek el az idejükből az emberek.

Meglepő módon (Legalábbis számomra) a Youtube, csak a harmadik helyet foglalja el a listán, ahol pedig napi 40 percet töltenek el az emberek.

A Scnapchat a negyedik 35 perccel.

A Twitter bizonyult a legkevésbé addiktívnak, így ott csak napi 3 percet szeretnek az emberek eltölteni.

Sokan azt hiszik, hogy…

… a Google csak egy keresőmező.

…a Facebook egy hely, ahol láthatják a barátaikat, és chatelhetnek velük.

De a valóság az, hogy ezek a közösségi platformok versengenek a figyelmünkért.

Arra építik fel ezeket a felületeket, hogy minél tovább lekössék a figyelmünket, és az oldalukon töltsük el az időnk nagy részét.

Ha ezt elérik, akkor sokkal egyszerűbben vesznek rá, minket olyan tevékenységekre, amiket magunktól amúgy nem tennénk meg.

Ilyen például a lájkolás, a megosztás, a követés, és persze a lényeg, a vásárlás.

És hogyan érik el, hogy maradjunk?

Egyrészt olyan tartalmakat ajánl nekünk az algoritmus, amiről tudja, hogy érdekel minket, így ott maradunk az oldalon + A soha el nem fogyó tartalom.

Biztos ismerős a számodra is az, amikor lefelé húzod a képernyőn lévő tartalmat és, új, friss tartalmak jelennek meg előtted.
(Ezt a pszichológiában pozitív szakaszos megerősítésnek nevezik.) – Ezzel a kis rituáléval elültetnek az emberek agyában egy tudatalatti szokást.

Miért ingyenes platformok?

Azért, mert a hirdetők tartják fent a platformokat. – Ők fizetnek, azért, hogy a közösségi oldalakon megjelenítsék a hirdetéseiket, amikre mi majd ráharaphatunk.

„A magatartásunkban és felfogásunkban bekövetkező fokozatos, apró, észrevehetetlen változás a termék.”

Abból csinálnak pénzt, hogy minket teljesen megváltoztatnak. (PL: szokásainkat, gondolkodásunkat.)

Ezt természetesen szépen apránként teszik, kimérten adagolva pont úgy, hogy nem vesszük észre.

A rengeteg adattal, amit összegyűjt rólunk az algoritmus, kialakít egy virtuális profilt, amivel képes megjósolni a cselekedeteinket. – Pontosan így kapjuk meg azokat a tartalmakat/hirdetéseket, amik érdekelni fognak minket.

„Csupán két iparág nevezi az ügyfeleit ’Felhasználóknak’: A drogbiznisz és a szoftver.” – Edward Tufte

A szűrőburok (Eli Pariser)

A filter bubble jelenség egy elkülönülést eredményez az internet világában.

Ezt az elkülönülést az internetes oldalak algoritmusainak köszönhetjük.

Függ attól, hogy hova kattintunk, hogy milyen böngészési előzményeink vannak.

Az internetezési szokásaink alapján kialakít rólunk egy profilt, és azokat az információkat jeleníti meg a számunkra, amikre látja, hogy van igényünk.

Igen, jól gondolod.
Ezt használja a Google és persze a Facebook is.

„A szűrőburkunk a saját, személyes külön bejáratú információs világunk, amiben online élünk.
És, hogy mi van ebben a szűrőburokban, az azon múlik, hogy kik vagyunk, mit csinálunk.
De az a helyzet, hogy nem mi döntjük el, hogy mi kerül bele. És, ami még fontosabb, hogy nem igazán látjuk, hogy mi marad ki belőle.” – Eli Pariser

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szűrők azokat a tartalmakat, kommenteket és információkat fogja elénk tárni, amikkel egyetértünk.

Ezzel megbontva az információ egyensúlyt, és szétszakítva a társadalmunkat.

Pontosan ezért nem szabad soha készpénznek venni azt, amit az interneten (vagy a TV-ben) hallunk, látunk és olvasunk, mivel az valószínűleg csak az adott dolog egy részét fogja bemutatni, és nem a teljes képet.

Digitális demencia (Manfred Spitzer)

A digitális demencia az a jelenség, amikor az ember rövidtávon először elveszti a koncentrációra való képességét, hosszú távon pedig az agyi képességeinek a leépüléséhez vezet, más szóval demenciához.

Az új értesítések megzavarják a fókuszálásra való képességünket, és folyamatosan kiragadnak minket az aktuális gondolatmenetünkből.

Egy 15 évvel ezelőtti felmérés alapján kiderült, hogy akiket gyakran megzavar az e-mailjük nézegetése, vagyis munka/tanulás közben egyfolytában csekkolgatják, hogy érkezett-e új levelük, azok sokkal rosszabbul teljesítenek, és olyan mintha be lennének drogozva. – Ilyen volt az internet előtti időszak.

Egy másik kutatás alapján pedig napi 34x használjuk a telefonunkat, azonban egyes szakértők szerint ez a szám jelentősen magasabb, nagyjából több mint 150x alkalom/nap. – Manapság pedig ilyen időket élünk.

Nem régiben, egy több mint 200+ gyereken végzett kutatás erős kapcsolatot fedezett fel a mobilhasználat és a hiperaktivitással járó figyelemzavar között (ADHD).

A 2 hétig tartó kísérletben részt vett több mint 200 egyetemista, akiket 2 csoportra osztottak.

Az első héten az egyik csoportnak ki kellett kapcsolnia az értesítéseket a telefonján, és nem látható helyen kellett tárolniuk az eszközüket.
Míg a másik csoportnak az ellenkezőjét kellett megtennie, vagyis az értesítéseket hagyják bekapcsolva, és legyen mindig a kezükben a készülék vagy jól látható helyen.

A következő héten megcserélték a csoportok feladatát.

Az eredmények? – Megerősítették az amúgy is mindenki számára egyértelmű tényt, hogy akiknek be van kapcsolva az értesítés, és a készülék a közelükben van, azok sokkal sűrűbben szakították meg a tevékenységüket, mint akik néma üzemmódban, és a telefonjukat eltéve dolgoztak/tanultak.

Az okos eszközök könnyedén váltanak, ki dopamint termelést az ember agyában, ami aztán beindít egy vágyat.

Amikor valaki mondjuk a telefonjához nyúl, akkor beindul a vágya az újdonságra, ezért megnézi, hogy történt-e valami érdekes a facebookon (Hírfolyam görgetése), vagy csekkolgatni kezdi az e-mailjet, üzeneteit, esetleg elkezd valakivel csevegni.

És így lesz egy egyszerű „csak ránézek a telefonomra 1 percre”-ből, egy 1 órás semmittevés.

Az emberek manapság egyre kevésbé képesek irányítani az életüket, mivel az irányítás fókuszt, elmélyült munkát, cselekvést, erőfeszítést és időt igényel.

Amiből a mai embernek egyik sincs.

Hiszen az okos eszközök és a social media kiszedi az irányítást a kezükből, és képtelenné teszi őket az elmélyült munkára, cselekvésre és erőtlenné válnak, vagy fogalmazzunk úgy, hogy lusták lesznek.

Idejük persze lenne, de mindenki szeret elfoglaltnak látszani, és használni azt a két szót, hogy „Nincs időm.

Az emberek többsége így válik egy impulzusvezérelt állattá.

Megoldásaim

  1. Fejben eldöntöttem, hogy kevesebb időt akarok a telefonommal tölteni.
  2. Letöröltem a Facebook és Messenger appot a telefonomról.
  3. Beállítottam egy napi időkorlátot/limitet, ameddig használhatok egy appot. (Max 1 óra)
  4. Elfoglalom magam más egyéb tevékenységekkel, vagyis sosem unatkozom. – Ezzel esélyt sem adok magamnak arra, hogy a telefont nyomkodjam.

Filmajánló – Társadalmi dilemma

Egy drámai dokumentumfilm, amely a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmünket. A fejlesztők maguk számolnak be a Google, Facebook, Instagram, Twitter és Youtube által kialakított stratégiákról, hogyan ragadják és tartják meg az emberek figyelmét.

Az összes platformnak az a célja, hogy az emberek még több időt töltsenek el az oldalaikon.
Ebben a világban mi magunk vagyunk a termékek és a nagy vállalatok folyamatosan versengenek a figyelmünkért.

Egy klasszikus mondás miszerint, „Ha nem fizetsz egy termékért, akkor te vagy a termék.”

Szerintem senkinek sem mondok újat azzal, hogy ezek a platformok mind megfigyelnek minket. MINDENT tudnak rólunk és jobban ismernek minket és a szokásainkat, mint mi magunk.

A filmben elhangzik az is, hogy kidolgozott algoritmusok képesek megállapítani, hogy éppen milyen hangulatban vagyunk, ezáltal adagolják nekünk a tartalmakat.

Ha valamit hosszú ideig nézünk, tehát leköti a figyelmünket, akkor ahhoz hasonló tartalmakat fogunk kapni, hogy az időnket továbbra is ott töltsük.

Ajánlom, hogy nézd meg a filmet.

Könyvajánló

A témával kapcsolatban 2 könyvet is tudok ajánlani, ami segít megérteni hogyan működnek az ilyen platformok, miért tudunk ráfüggni ezekre az oldalakra és, hogy milyen megoldások vannak a problémára.

Zárás

A telefonunk manapság tényleg hozzánk nőt.

A social media oldalakon pedig folyamatosan elérhetőek vagyunk, mert nem szeretnénk kimaradni semmi „jóból”.

Most bizonyára azt gondolod, hogy „Tudom, hogy nem jó, de…”

A közösségi média oldalak és a különféle appok úgy vannak megtervezve, hogy addiktívak legyenek.

Ha nem vagy elég tudatos, akkor bizony magába szippant az online világ, és te nem veszed észre, de bizony függővé válsz.

Mi a megoldás?

Nem az, hogy mindent letörlünk a francba, és azt mondjuk, mostantól rá se nézek a telefonomra.

Nem, nem kell egy Nokia 3310-re cserélned az okos telefonodat.

Egyszerűen csak használd tudatosabban a közösségi médiát.

Nos, azt el kell ismerni, hogy nem lesz könnyű kivitelezni ezt a műveletet, hiszen a közösségi hálókon előszeretettel építenek az emberek fájdalmaira.

Ilyen például a kimaradástól való félelem, vagyis a FOMO (Fear of missing out).

A lényeg röviden, hogy te irányítsd az online jelenléted!

Pár búcsútipp:

  • Vizsgáld meg a képernyőidődet. – Átlagosan mennyi időt töltesz a telefonod nyomkodásával. (Ha több mint napi 2 óra, akkor próbáld meg csökkenteni.)
  • Tarts olyan időszakot, amikor nem nyúlsz a telefonodhoz, és kilépsz az online térből.
    (Menj el edzeni, futni, beszélgetni és hagyd otthon a telefonodat, vagy kapcsold ki.)
  • Akarj lejönni a „szerről”, és legyél kitartó!

Ohh igen, és ne felejtsd el, hogy:

„Ha nem fizetsz egy termékért, akkor Te magad vagy a termék.”

Kitartás és türelem –

#LEGYÜNK TÖBBEN

Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a csoportok és közösségek, nagy hatással vannak ránk.

Ugyanis képesek befolyásolni a gondolkodásmódunkat, a szemléletünket, valamint az érzelmeinkre is hatnak. – Pontosan ez az oka annak, hogy idővel, kicsit, mi is olyanná válunk, mint, a minket körülvevő emberek.

Amit kapunk tőlük, azt fogjuk tovább adni másoknak.
Egy olyan közösséget szeretnék kialakítani, akik napról-napra jobbá és még jobbá akarnak válni, vagyis folyamatosan a fejlődés lehetőségét keresik, az életük minden területen.

Ha valaki belép a csoportba, mert szeretné megváltoztatni az életét vagy jobbá tenni, akkor itt ne csak a lehetőséget találja meg erre, hanem közben társaságot is találjon magának és megbecsülést.

Hiszen aki, mer változtatni, mer fejlődni és időt, energiát, pénzt nem sajnálva halad folyamatosan előre, az, megérdemli a megbecsülést.

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen emberekből jóval kevesebb van a földön, de én bizakodva állok a témához.

Egy biztos.

Ha változtatni akarsz az életeden, akkor a legjobb lehetőség, most nyílt meg előtted! 

Az okos telefonok térhódítása előidézett egy újfajta függőséget az emberek számára.

Ez lenne a telefonfüggőség, amivel aztán megérkezett a közösségi média függőség is.

Én úgy gondolom, hogy a telefonfüggőség és a közösségi médiafüggőség sok esetben összefügg, hiszen az emberek többsége az okos telefonján keresztül használja a közösségi médiát.

Azonban érdemes külön-külön is megvizsgálni ezt a fajta függőséget.
Ebben a cikkben pontosan ezt fogjuk tenni.

  • Megnézzük a szorosan összekapcsolódó 2 függőséget.
  • Röviden bemutatom a megoldásaimat. – Hogyan  csökkentettem a telefonommal töltött időt.
  • Filmajánló, amit mindenképpen érdemes megnéznetek ezzel a témával kapcsolatosan.
  • Könyvajánló, amit mindenképpen érdemes elolvasnotok ezzel a témával kapcsolatosan.

Akkor vágjunk is bele.

Telefonfüggőség

A 2007-es évben Steve Jobs által bemutatott iPhone hozta meg az igazi áttörést az okos telefonok piacára.

Mint minden Apple termék, ez is egyszerű, letisztult kezelőfelülettel rendelkezett, és a használata rendkívül egyszerű volt. Az emberek gyorsan képesek voltak elsajátítatni a készülék használatát.

Innentől kezdve nem volt megállás.

A különböző márkák, és gyártók folyamatosan gyártották az újabbnál újabb készülékek, innovatívnál innovatívabb funkciókkal és technikai megoldásokkal látták el okos telefonjaikat, aminek a végén rajtunk csattant az a bizonyos ostor.

A telefonfüggőség, mára már egy közismert dologgá vált, és nem csak, hogy egyre többen lesznek a készülékek függőjévé, de már egyre fiatalabb korban kezdik el a használatukat.

Mint általánosságba véve a függők többsége fel sem ismeri, hogy ők függők lennének, és ez a legrosszabb.

Hiszen ha nem ismerik fel, hogy ez egy probléma úgy nem is fognak megoldást keresni rá.

Na de persze van, aki felismeri, hogy ez tényleg nem túl jó dolog. De őt nem igazán érdekli, mivel szerinte kézben tartja a helyzetet.

A vége azonban ugyanaz….a telefon marad, és ők “jól szórakoznak” közben.

Bizonyított tény, hogy a túlzásba vitt telefon használat, és a közösségi média függőség negatív irányban befolyásolja az emberek önbizalmát, rossz hatással van a kapcsolataikra és a produktivitásuk is borzalmasan gyengül.

Mennyire vagyunk telefonfüggők valójában?

Az okos telefonnal rendelkezők 79%-a felkelés után kevesebb, mint negyed órával már a képernyőt görgeti. Több kutatással is bizonyították, hogy az amerikaiak harmada előbb mondana le a szexről, mint a mobiljáról.

Egy másik kutatás alapján pedig napi 34x használjuk a telefonunkat, azonban egyes szakértők szerint ez a szám jelentősen magasabb, nagyjából több mint 150x alkalom/nap.

Instagramon feltettem nektek egy kérdést ezzel kapcsolatban, és megosztom veletek az eredményt/a ti válaszaitokat.

Egyébként szeretném megköszönni, hogy ilyen sokan válaszoltatok a kérdéseimre.

115 ember látta a story-t és ebből 70(!) ember reagált is rá, ez egy kiemelkedően jó arány.

Szóval ezért nagyon hálás vagyok nektek!

37-en azt választottátok, hogy több mint 3+ órát használjátok a telefonotokat naponta.
22-en pedig azt, hogy több mint 5+ órát használjátok a telefonotokat naponta.

Az őszinteségeteket nagyra értékelem, azonban ezek a számok is azt bizonyítják, hogy bizony a telefonunk valóban hozzánk nőt.

Közösségi média függőség

A világ lakosságának nagyjából 45%-a használja a közösségi médiát.

A felnőttek átlagosan napi több mint 2-2,5 órát töltenek el a telefonuk nyomkodásával, de a fiatalok körében ez a szám az 5-6 órát is megközelíti.

Forrás: Medium.com

A közösségi média platformokon töltött idő listája a felmérés szerint a következőképpen néz ki:

A Facebook vezeti a listát, ahol átlagosan napi 58 percet töltenek el az emberek.

Az Instagram a második helyen van, ahol napi 53 percet ütnek el az idejükből az emberek.

Meglepő módon (Legalábbis számomra) a Youtube, csak a harmadik helyet foglalja el a listán, ahol pedig napi 40 percet töltenek el az emberek.

A Scnapchat a negyedik 35 perccel.

A Twitter bizonyult a legkevésbé addiktívnak, így ott csak napi 3 percet szeretnek az emberek eltölteni.

Sokan azt hiszik, hogy…

… a Google csak egy keresőmező.

…a Facebook egy hely, ahol láthatják a barátaikat, és chatelhetnek velük.

De a valóság az, hogy ezek a közösségi platformok versengenek a figyelmünkért.

Arra építik fel ezeket a felületeket, hogy minél tovább lekössék a figyelmünket, és az oldalukon töltsük el az időnk nagy részét.

Ha ezt elérik, akkor sokkal egyszerűbben vesznek rá, minket olyan tevékenységekre, amiket magunktól amúgy nem tennénk meg.

Ilyen például a lájkolás, a megosztás, a követés, és persze a lényeg, a vásárlás.

És hogyan érik el, hogy maradjunk?

Egyrészt olyan tartalmakat ajánl nekünk az algoritmus, amiről tudja, hogy érdekel minket, így ott maradunk az oldalon + A soha el nem fogyó tartalom.

Biztos ismerős a számodra is az, amikor lefelé húzod a képernyőn lévő tartalmat és, új, friss tartalmak jelennek meg előtted.
(Ezt a pszichológiában pozitív szakaszos megerősítésnek nevezik.) – Ezzel a kis rituáléval elültetnek az emberek agyában egy tudatalatti szokást.

Miért ingyenes platformok?

Azért, mert a hirdetők tartják fent a platformokat. – Ők fizetnek, azért, hogy a közösségi oldalakon megjelenítsék a hirdetéseiket, amikre mi majd ráharaphatunk.

„A magatartásunkban és felfogásunkban bekövetkező fokozatos, apró, észrevehetetlen változás a termék.”

Abból csinálnak pénzt, hogy minket teljesen megváltoztatnak. (PL: szokásainkat, gondolkodásunkat.)

Ezt természetesen szépen apránként teszik, kimérten adagolva pont úgy, hogy nem vesszük észre.

A rengeteg adattal, amit összegyűjt rólunk az algoritmus, kialakít egy virtuális profilt, amivel képes megjósolni a cselekedeteinket. – Pontosan így kapjuk meg azokat a tartalmakat/hirdetéseket, amik érdekelni fognak minket.

„Csupán két iparág nevezi az ügyfeleit ’Felhasználóknak’: A drogbiznisz és a szoftver.” – Edward Tufte

A szűrőburok (Eli Pariser)

A filter bubble jelenség egy elkülönülést eredményez az internet világában.

Ezt az elkülönülést az internetes oldalak algoritmusainak köszönhetjük.

Függ attól, hogy hova kattintunk, hogy milyen böngészési előzményeink vannak.

Az internetezési szokásaink alapján kialakít rólunk egy profilt, és azokat az információkat jeleníti meg a számunkra, amikre látja, hogy van igényünk.

Igen, jól gondolod.
Ezt használja a Google és persze a Facebook is.

„A szűrőburkunk a saját, személyes külön bejáratú információs világunk, amiben online élünk.
És, hogy mi van ebben a szűrőburokban, az azon múlik, hogy kik vagyunk, mit csinálunk.
De az a helyzet, hogy nem mi döntjük el, hogy mi kerül bele. És, ami még fontosabb, hogy nem igazán látjuk, hogy mi marad ki belőle.” – Eli Pariser

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szűrők azokat a tartalmakat, kommenteket és információkat fogja elénk tárni, amikkel egyetértünk.

Ezzel megbontva az információ egyensúlyt, és szétszakítva a társadalmunkat.

Pontosan ezért nem szabad soha készpénznek venni azt, amit az interneten (vagy a TV-ben) hallunk, látunk és olvasunk, mivel az valószínűleg csak az adott dolog egy részét fogja bemutatni, és nem a teljes képet.

Digitális demencia (Manfred Spitzer)

A digitális demencia az a jelenség, amikor az ember rövidtávon először elveszti a koncentrációra való képességét, hosszú távon pedig az agyi képességeinek a leépüléséhez vezet, más szóval demenciához.

Az új értesítések megzavarják a fókuszálásra való képességünket, és folyamatosan kiragadnak minket az aktuális gondolatmenetünkből.

Egy 15 évvel ezelőtti felmérés alapján kiderült, hogy akiket gyakran megzavar az e-mailjük nézegetése, vagyis munka/tanulás közben egyfolytában csekkolgatják, hogy érkezett-e új levelük, azok sokkal rosszabbul teljesítenek, és olyan mintha be lennének drogozva. – Ilyen volt az internet előtti időszak.

Egy másik kutatás alapján pedig napi 34x használjuk a telefonunkat, azonban egyes szakértők szerint ez a szám jelentősen magasabb, nagyjából több mint 150x alkalom/nap. – Manapság pedig ilyen időket élünk.

Nem régiben, egy több mint 200+ gyereken végzett kutatás erős kapcsolatot fedezett fel a mobilhasználat és a hiperaktivitással járó figyelemzavar között (ADHD).

A 2 hétig tartó kísérletben részt vett több mint 200 egyetemista, akiket 2 csoportra osztottak.

Az első héten az egyik csoportnak ki kellett kapcsolnia az értesítéseket a telefonján, és nem látható helyen kellett tárolniuk az eszközüket.
Míg a másik csoportnak az ellenkezőjét kellett megtennie, vagyis az értesítéseket hagyják bekapcsolva, és legyen mindig a kezükben a készülék vagy jól látható helyen.

A következő héten megcserélték a csoportok feladatát.

Az eredmények? – Megerősítették az amúgy is mindenki számára egyértelmű tényt, hogy akiknek be van kapcsolva az értesítés, és a készülék a közelükben van, azok sokkal sűrűbben szakították meg a tevékenységüket, mint akik néma üzemmódban, és a telefonjukat eltéve dolgoztak/tanultak.

Az okos eszközök könnyedén váltanak, ki dopamint termelést az ember agyában, ami aztán beindít egy vágyat.

Amikor valaki mondjuk a telefonjához nyúl, akkor beindul a vágya az újdonságra, ezért megnézi, hogy történt-e valami érdekes a facebookon (Hírfolyam görgetése), vagy csekkolgatni kezdi az e-mailjet, üzeneteit, esetleg elkezd valakivel csevegni.

És így lesz egy egyszerű „csak ránézek a telefonomra 1 percre”-ből, egy 1 órás semmittevés.

Az emberek manapság egyre kevésbé képesek irányítani az életüket, mivel az irányítás fókuszt, elmélyült munkát, cselekvést, erőfeszítést és időt igényel.

Amiből a mai embernek egyik sincs.

Hiszen az okos eszközök és a social media kiszedi az irányítást a kezükből, és képtelenné teszi őket az elmélyült munkára, cselekvésre és erőtlenné válnak, vagy fogalmazzunk úgy, hogy lusták lesznek.

Idejük persze lenne, de mindenki szeret elfoglaltnak látszani, és használni azt a két szót, hogy „Nincs időm.

Az emberek többsége így válik egy impulzusvezérelt állattá.

Megoldásaim

  1. Fejben eldöntöttem, hogy kevesebb időt akarok a telefonommal tölteni.
  2. Letöröltem a Facebook és Messenger appot a telefonomról.
  3. Beállítottam egy napi időkorlátot/limitet, ameddig használhatok egy appot. (Max 1 óra)
  4. Elfoglalom magam más egyéb tevékenységekkel, vagyis sosem unatkozom. – Ezzel esélyt sem adok magamnak arra, hogy a telefont nyomkodjam.

Filmajánló – Társadalmi dilemma

Egy drámai dokumentumfilm, amely a közösségi média veszélyeire hívja fel a figyelmünket. A fejlesztők maguk számolnak be a Google, Facebook, Instagram, Twitter és Youtube által kialakított stratégiákról, hogyan ragadják és tartják meg az emberek figyelmét.

Az összes platformnak az a célja, hogy az emberek még több időt töltsenek el az oldalaikon.
Ebben a világban mi magunk vagyunk a termékek és a nagy vállalatok folyamatosan versengenek a figyelmünkért.

Egy klasszikus mondás miszerint, „Ha nem fizetsz egy termékért, akkor te vagy a termék.”

Szerintem senkinek sem mondok újat azzal, hogy ezek a platformok mind megfigyelnek minket. MINDENT tudnak rólunk és jobban ismernek minket és a szokásainkat, mint mi magunk.

A filmben elhangzik az is, hogy kidolgozott algoritmusok képesek megállapítani, hogy éppen milyen hangulatban vagyunk, ezáltal adagolják nekünk a tartalmakat.

Ha valamit hosszú ideig nézünk, tehát leköti a figyelmünket, akkor ahhoz hasonló tartalmakat fogunk kapni, hogy az időnket továbbra is ott töltsük.

Ajánlom, hogy nézd meg a filmet.

Könyvajánló

A témával kapcsolatban 2 könyvet is tudok ajánlani, ami segít megérteni hogyan működnek az ilyen platformok, miért tudunk ráfüggni ezekre az oldalakra és, hogy milyen megoldások vannak a problémára.

Zárás

A telefonunk manapság tényleg hozzánk nőt.

A social media oldalakon pedig folyamatosan elérhetőek vagyunk, mert nem szeretnénk kimaradni semmi „jóból”.

Most bizonyára azt gondolod, hogy „Tudom, hogy nem jó, de…”

A közösségi média oldalak és a különféle appok úgy vannak megtervezve, hogy addiktívak legyenek.

Ha nem vagy elég tudatos, akkor bizony magába szippant az online világ, és te nem veszed észre, de bizony függővé válsz.

Mi a megoldás?

Nem az, hogy mindent letörlünk a francba, és azt mondjuk, mostantól rá se nézek a telefonomra.

Nem, nem kell egy Nokia 3310-re cserélned az okos telefonodat.

Egyszerűen csak használd tudatosabban a közösségi médiát.

Nos, azt el kell ismerni, hogy nem lesz könnyű kivitelezni ezt a műveletet, hiszen a közösségi hálókon előszeretettel építenek az emberek fájdalmaira.

Ilyen például a kimaradástól való félelem, vagyis a FOMO (Fear of missing out).

A lényeg röviden, hogy te irányítsd az online jelenléted!

Pár búcsútipp:

  • Vizsgáld meg a képernyőidődet. – Átlagosan mennyi időt töltesz a telefonod nyomkodásával. (Ha több mint napi 2 óra, akkor próbáld meg csökkenteni.)
  • Tarts olyan időszakot, amikor nem nyúlsz a telefonodhoz, és kilépsz az online térből.
    (Menj el edzeni, futni, beszélgetni és hagyd otthon a telefonodat, vagy kapcsold ki.)
  • Akarj lejönni a „szerről”, és legyél kitartó!

Ohh igen, és ne felejtsd el, hogy:

„Ha nem fizetsz egy termékért, akkor Te magad vagy a termék.”

Kitartás és türelem –

#LEGYÜNK TÖBBEN

Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a csoportok és közösségek, nagy hatással vannak ránk.

Ugyanis képesek befolyásolni a gondolkodásmódunkat, a szemléletünket, valamint az érzelmeinkre is hatnak. – Pontosan ez az oka annak, hogy idővel, kicsit, mi is olyanná válunk, mint, a minket körülvevő emberek.

Amit kapunk tőlük, azt fogjuk tovább adni másoknak.
Egy olyan közösséget szeretnék kialakítani, akik napról-napra jobbá és még jobbá akarnak válni, vagyis folyamatosan a fejlődés lehetőségét keresik, az életük minden területen.

Ha valaki belép a csoportba, mert szeretné megváltoztatni az életét vagy jobbá tenni, akkor itt ne csak a lehetőséget találja meg erre, hanem közben társaságot is találjon magának és megbecsülést.

Hiszen aki, mer változtatni, mer fejlődni és időt, energiát, pénzt nem sajnálva halad folyamatosan előre, az, megérdemli a megbecsülést.

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen emberekből jóval kevesebb van a földön, de én bizakodva állok a témához.

Egy biztos.

Ha változtatni akarsz az életeden, akkor a legjobb lehetőség, most nyílt meg előtted! 

Attila

Attila

Szólj hozzá!

#heti-hatás

A hét legjobb tartalmai, amik hatással voltak rám.
Ez mind 5 percbe sűrítve, és teljesen ingyen.

#Várd a pénteket!

Szeretnéd elérni a legjobb éned?

Iratkozz fel a #HETI-HATÁS hírlevélre, és minden héten megkapod a legjobb tartalmakat, amikből inspirációt meríthetsz, valamint produktívabbá válhatsz.

Semmi spam. Csak a legjobb ötletek, és tartalmak, amiket az adott héten találtam.

#Várd a pénteket!

×
×

Cart