Gyorsított tanulás – Így tanulj hatékonyan és gyorsan!

Kezdjük azzal, hogy miért jó a gyorsított tanulás?

A gyorsított tanulás egyfajta szupererő, amivel olyan mintha mindig versenyelőnyből indulnál és a cél csak pár méterre helyezkedne el tőled.

A sikerek eléréshez először meg kell értenünk a tanultakat, majd azokat alkalmaznunk kell.

Gondolom az mindenkinek magától értetődő, hogy új készséget és új tudást kell szereznünk ahhoz, hogy valamire vigyük az életben. A semmittevésből nem tudunk megélni. (Bár van pár szerencsés kivétel…)

Ha képes vagy gyorsan tanulni, akkor mindenki más előtt fedezhetsz fel új lehetőségeket, és olyan irányba indulhatsz, el amerre csak szeretnél.
Egyszerűen több lehetőség nyílik meg előtted.

A probléma azonban ott kezdődik, hogy gyerekkorunktól fogva rosszul tanulunk.

Úgy gondolom, hogy nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy nem tanítottak meg minket tanulni, vagyis hatékonyan tanulni.

Kisgyerekkorunktól kezdve tanulunk, és azt hihetjük, hogy ez egy teljesen automatikus folyamat, amire nincs hatásunk. 

Ez természetesen nem igaz, hiszen a tanulásban mind a külső, mind a belső tényezők szerepet játszanak. Ezáltal tudjuk hátráltatni vagy gyorsítani a tanulási folyamatunkat.

De ha most rászánsz egy kis időt, hogy elolvasd a bejegyzést akkor megtudhatod hogyan tudod ezt megváltoztatni. 

Szóval vágjunk is bele!

Hogyan NE tanuljunk?

Kezdjük azzal, hogyan NEM érdemes tanulni.
Fontos, hogy előre ki tudjuk szűrni azokat a módszereket, amik biztosan nem hatásosak.

  1. Újraolvasás/memorizálás: Az egyik leggyakoribb tanulási forma, aminek a hatékonysága egyébként rendkívül alacsony.
  2. Szövegkiemelés: A szövegkiemelés csak bonyolítja, a tanulási folyamatot valamint eltereli a figyelmünket, és pontosan ezért nem hatásos. – Egy szimpla szövegkiemelés kicsit sem nevezhető hatékony tanulási technikának így érdemes elhanyagolni.
  3. Összefoglalás: Egy fokkal már hatásosabb lehet, ha a tanultakat a saját szavainkkal foglaljuk össze. Azonban a problémát az okozza, hogy ez a technika igényel némi előismeret. Ha viszont nem ismered megfelelően ezt a tanulási formát, akkor a hatékonysága alacsony.
  4. Képtársítás: Hatásos technika, hiszen egy rajzolt kép/mentális kép elkészítése valóban segít felidézni a tanultakat, de főként szavak, számok illetve memória tesztek során lehet hatékony ez a módszer. Hosszú távú tanulást nem igazán tudja elősegíteni.

Az agy, a memória – Hogyan működik?

Én azt az elvet követem, hogy először értsük meg a dolgok működését, hogy utána a kezünkbe tudjuk az irányítást. (Az aggyal ez nem megy ilyen egyszerűen tudom, de azért próbálkozni szabad és kell is!)

A tudósok szerint, a tanulásunk során is kihasználjuk az agyunk 100%-át, csak éppenséggel nem megfelelő hatékonysággal.

Az agyunk nem úgy működik, mint egy kamera.
Hiába ülünk sok időt a könyv, vagy a jegyzetünk felett akkor sem fogjuk tudni felidézni a leírtakat.

A memóriánk asszociációkból áll. – Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szürkeállományunkat képző neuronok hálózatokat alkotnak, és ahhoz, hogy egy információt képesek legyünk felidézni több neuronnak kell egyszerre összedolgoznia.

Az emlékezés folyamatának három szakasza:

Felismerés: A folyamat, amikor látjuk, halljuk vagy érezzük az információt.

PL: Karácsony – Látjuk, hogy hull a hó, halljuk a karácsonyi dalokat és érezzük a fenyőfa illatát.

Tárolás: A folyamat, amikor az információt elmentjük.

A rövidtávú memóriánkba: Ezt használjuk, amikor az agyunk rövid ideig tárol információt. PL: Bevásárló lista, Online bejelentkezés során kapott egyedi kód/számsor.

A hosszú távú memóriánkba: Idekerülnek azok az emlékek, amikre a felismerés után napok, de akár évek múlva is emlékszünk.
(PL: Születésnapi dátum, tragédiák, balesetek és különböző események.)

Felidézés: A folyamat, amikor a tanultakat visszakeressük. Az agyunk újra végigmegy azokon az idegpályákon, amiket az emlék formálásakor készített.

Ahhoz, hogy ne felejtsünk, el bizonyos dolgokat el kell érnünk, hogy az adott információ bekerüljön a hosszú távú memóriánkba.

Ezt pedig úgy tehetjük meg, ha rendszeresen ismételjük azt.
Az ismétlés során megerősítjük az idegpályák közti kapcsolatot, így később, mikor felidézünk egy információt az agyunk gyorsabban lesz képes végig menni az adott idegpályákon.

Mitől függ, hogy mit tárolunk el?

  • Motiváció: Ha megvan a kellő motiváció, és tudod, hogy ez az információ a jövőben is fontos lesz a számodra. – Legyél kíváncsi!
  • Megfigyelés: Száraz adatok/infók helyett próbáld meg megérteni a dolgok hátterét, és keress minél több valós életbeli példát, hogy meg tudd figyelni (és ez által érteni) az adott témát. – Keresd az összefüggéseket!
  • Mechanikák: Rendelj az infóhoz saját vizuális képet, egyedi szagot vagy hangot, hogy jobban megmaradjon a memóriádban. – Színezd ki!

Tanulási módszerek/technikák

Edgar Dale – Audiovizuális oktatási módszere

Minél inkább aktív szerepet vállalunk egy folyamatban, annál hatékonyabban és gyorsabban vagyunk képesek befogadni az információkat.

Edgar Dale – Audiovizuális oktatási módszerek tanulási modellje segít megérteni, hogyan tanulhatunk a leggyorsabban és a leghatékonyabban.

Verbális befogadás – Passzív

Az olvasott tartalmak 10%-ra emlékszünk.
(PL: Olvasás)

A hallott tartalmak 20%-ra emlékszünk.
(PL: Szavak hallgatása)

A látott tartalmak 30%-ra emlékszünk.
(PL: Képek nézegetése, Flashcardok használata)

Vizuális befogadás – Passzív

A hallott és látott tartalmak 50%-ra emlékszünk.
(PL: Filmnézés, kiállítások vagy bemutatok megtekintése.)

Részvétel egy tevékenységben – Aktív

Az általunk mondottak 70%-ra emlékszünk.
(PL: Beszéd tartása vagy egy vitában való részvétel)

Egy tevékenység teljes körű kivitelezése – Aktív

Az általunk mondottak és a tetteink 90%-ra emlékszünk.
(PL: Bármilyen tevékenység, amit mi szervezünk, készítünk.)

Innen is látszik, hogy minél aktívabb szerepben vagyunk egy tevékenységben, annál jobban megragad bennünk az információ.

Ezért, ha valamit gyorsan és hatékonyan szeretnél megtanulni egyszerűen, készíts róla egy előadást, majd add elő valakinek.

Feynman technika

A Feynman technika egy önfejlesztési és egyben egy tanulási módszer is, amelyet a Nobel-díjas fizikus, Richard Feynman alkalmazott. Az alapgondolat az, hogy azzal, hogy valami újat elsajátítunk, az elménknek és a testnek egyszerre kell dolgoznia.

A technika során írásban kell elmagyaráznod valamit olyan formában, hogy az egy teljesen új embernek is érthető legyen, mintha ő maga tanítaná meg. Ennek segítségével fejlesztheted a tudásodat, és javíthatod az önkommunikációs képességeidet.

A Feynman féle tanulási módszer új fogalmak
elsajátítását teszi lehetővé a lehető leggyorsabb és
legegyszerűbb módon.

A módszer lényege:
– Határozd, meg a témát majd írd fel a tudnivalókat.
– Magyarázd el a saját szavaiddal a fogalmat.
– Ellenőrizd le a helyességét.
– Tedd még egyszerűbbé, könnyedén
megjegyezhetővé.

Igen, valóban egyszerűen használható és ugyan ilyen
könnyedén kivitelezhető.

Ugyanakkor egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége,
hiszen tanulás során az aktív részvétel nem csak a
motivációnkra hat, hanem segít a megértésben is.

Főként akkor, ha saját gondolatokat is párosítunk az
információk mellé, vagy éppenséggel mi magunk
magyarázzuk el egy-egy fogalom jelentését.

Cornell módszer

A Cornell módszer egy rendszer, amely segíti a hallgatókat a tanuláshoz és az információ megőrzéséhez. A módszer két fő elemből áll: az információk rendszerezéséből és a jegyzetelésből.

A hallgatók a tananyagot rögzítik egy négyzetrácsos rajzolópapíron, amelynek közepén lévő négyzetet az információ számszerű jellemzői, összefoglalója szerepelnek, a többi négyzetet pedig a kapcsolódó részletek, érvek, példák tartalmazzák.

A módszer a hatékony megjegyzések és a rendszerezés kulcsfontosságú elemének tekinti, és népszerű a tanulási technikák körében.

A módszer a következő négy lépésből áll:

  1. Szerezz egy papírt a jegyzeteidnek vagy a prezentációs anyagaidnak, amelynek a hátlapja üres.

  2. Osszd három részre a papírt és a jobb oldalára írd a jegyzeteidet, a bal oldalán lesznek a felidézések, és a lap alján lesz hely az összefoglalásnak.

  3. Amíg tart az óra, vagy tanulás töltsd ki csak a jegyzetek részét.

  4. A végén pedig töltsd ki a felidézés és az összegzés részét is,hogy megerősítsd az információkat és könnyen elérd a jövőben, ha szükséges.

A Cornell-módszer nagyszerű módszer a tanulás hatékonyságának növelésére, mivel segít rendszerezni és megjegyezni az információkat, valamint lehetővé teszi a tanulást a prezentáció vagy a jegyzetek áttekintése által.

Zettelkasten-módszer

A Zettelkasten-módszer egy olyan általános rendszer, amelyet a tanulási folyamatok és a személyes jellegű jegyzetelések megőrzésére terveztek. Az elnevezés „Zettelkasten” németül „jegyzet dobozt” jelent, és eredetileg papír alapú jegyzetek tárolására szolgált.

A módszer lényege, hogy rögzíti és rendszerezi az ötleteket és a tanult dolgokat egy könnyen kezelhető módon, így lehetővé téve, hogy bármikor visszakeressük és újrahasznosítsuk őket. A Zettelkasten-módszer hasznos lehet a tanulás, a kreatív írás, a projektmenedzsment és az önfejlesztés területén is.

A módszer alapja, hogy kis papírdarabokra (zetterekre) írjunk fel gondolatokat, idézeteket, jegyzeteket, és azokat rendszerezzük kategóriákba. A zetterek könnyen hozzáférhetőek és áttekinthetők, így az információk könnyen felhasználhatók a továbbiakban.

A használatához először is szükség van egy fizikai vagy digitális tárolóeszközre, például egy füzetre vagy egy számítógépes alkalmazásra. (PL: Notion vagy Obsidian)

Majd ezután létre kell hoznunk kategóriákat, amelyek a gondolatainkat, jegyzeteinket és az információinkat rendszerezik. – Amikor új gondolatot vagy jegyzetet szeretnél feljegyezni, írd le egy zettelre, és tedd a megfelelő kategóriába. Az idő múlásával a zetterek száma bővülni fog, és a gondolatok és az információk áttekinthetővé válnak.

A Zettelkasten-módszer használatának előnyei között szerepel a tudás és a gondolatok rendszerezése, a kreativitás és az ötletelés elősegítése, valamint a feljegyzések és a tudás hosszú távú tárolása és elérhetősége.

Tippek, a gyors és hatékony tanulás érdekében!

  • Alkoss értelmes célokat: határozd meg, mit szeretnél elérni, és tervezz meg egy útmutatót, hogy hogyan érheted el céljaidat.
  • Építs meg egy rutint: hozz létre egy szokást, amely minden nap segíti a tanulást.
  • Alakítsd ki egy alkalmas tanulási környezetet: gondoskodj a megfelelő fényviszonyokról, zajszintről, és kényelméről. A telefonodat pedig halkítsd le és vidd át egy másik szobába, hogy egyáltalán ne zavarjon. (A telefon jelenléte 20%-al rontja a koncentrációt.)
  • Oszd fel a tanulandó anyagot: válaszd szét a tanulandó anyagot napi vagy heti célokra, így könnyebben átláthatóvá és feldolgozhatóvá válik.
  • Szerezz be szemléltető eszközöket: használj rajzokat, diagramokat, vagy videókat, hogy megkönnyítsd a tanulást.
  • Tegyél kísérleteket: próbálj ki új tanulási módszereket, és figyelj oda a hatékonyságukra.
  • Fókuszálj a folyamatos tanulásra: ne hagyd abba a tanulást, még akkor sem, ha elértél egy célt, mert ez folyamatos fejlődést biztosít.
  • Szerezz magadnak egy tanulótársat vagy csatlakozz tanulócsoportokba: csatlakozz tanulócsoportokhoz, vagy keress barátokat, akikkel együtt tanulhatsz.
  • Pihenj és szünetelj: ne feledd, hogy a pihenés és a szünetek fontosak a fenntartható tanuláshoz. (Erre jó a Pomodoro technika.)

Kitartás és türelem –

#LEGYÜNK TÖBBEN

Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a csoportok és közösségek, nagy hatással vannak ránk.

Ugyanis képesek befolyásolni a gondolkodásmódunkat, a szemléletünket, valamint az érzelmeinkre is hatnak. – Pontosan ez az oka annak, hogy idővel, kicsit, mi is olyanná válunk, mint, a minket körülvevő emberek.

Amit kapunk tőlük, azt fogjuk tovább adni másoknak.
Egy olyan közösséget szeretnék kialakítani, akik napról-napra jobbá és még jobbá akarnak válni, vagyis folyamatosan a fejlődés lehetőségét keresik, az életük minden területen.

Ha valaki belép a csoportba, mert szeretné megváltoztatni az életét vagy jobbá tenni, akkor itt ne csak a lehetőséget találja meg erre, hanem közben társaságot is találjon magának és megbecsülést.

Hiszen aki, mer változtatni, mer fejlődni és időt, energiát, pénzt nem sajnálva halad folyamatosan előre, az, megérdemli a megbecsülést.

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen emberekből jóval kevesebb van a földön, de én bizakodva állok a témához.

Egy biztos.

Ha változtatni akarsz az életeden, akkor a legjobb lehetőség, most nyílt meg előtted! 

Kezdjük azzal, hogy miért jó a gyorsított tanulás?

A gyorsított tanulás egyfajta szupererő, amivel olyan mintha mindig versenyelőnyből indulnál és a cél csak pár méterre helyezkedne el tőled.

A sikerek eléréshez először meg kell értenünk a tanultakat, majd azokat alkalmaznunk kell.

Gondolom az mindenkinek magától értetődő, hogy új készséget és új tudást kell szereznünk ahhoz, hogy valamire vigyük az életben. A semmittevésből nem tudunk megélni. (Bár van pár szerencsés kivétel…)

Ha képes vagy gyorsan tanulni, akkor mindenki más előtt fedezhetsz fel új lehetőségeket, és olyan irányba indulhatsz, el amerre csak szeretnél.
Egyszerűen több lehetőség nyílik meg előtted.

A probléma azonban ott kezdődik, hogy gyerekkorunktól fogva rosszul tanulunk.

Úgy gondolom, hogy nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy nem tanítottak meg minket tanulni, vagyis hatékonyan tanulni.

Kisgyerekkorunktól kezdve tanulunk, és azt hihetjük, hogy ez egy teljesen automatikus folyamat, amire nincs hatásunk. 

Ez természetesen nem igaz, hiszen a tanulásban mind a külső, mind a belső tényezők szerepet játszanak. Ezáltal tudjuk hátráltatni vagy gyorsítani a tanulási folyamatunkat.

De ha most rászánsz egy kis időt, hogy elolvasd a bejegyzést akkor megtudhatod hogyan tudod ezt megváltoztatni. 

Szóval vágjunk is bele!

Hogyan NE tanuljunk?

Kezdjük azzal, hogyan NEM érdemes tanulni.
Fontos, hogy előre ki tudjuk szűrni azokat a módszereket, amik biztosan nem hatásosak.

  1. Újraolvasás/memorizálás: Az egyik leggyakoribb tanulási forma, aminek a hatékonysága egyébként rendkívül alacsony.
  2. Szövegkiemelés: A szövegkiemelés csak bonyolítja, a tanulási folyamatot valamint eltereli a figyelmünket, és pontosan ezért nem hatásos. – Egy szimpla szövegkiemelés kicsit sem nevezhető hatékony tanulási technikának így érdemes elhanyagolni.
  3. Összefoglalás: Egy fokkal már hatásosabb lehet, ha a tanultakat a saját szavainkkal foglaljuk össze. Azonban a problémát az okozza, hogy ez a technika igényel némi előismeret. Ha viszont nem ismered megfelelően ezt a tanulási formát, akkor a hatékonysága alacsony.
  4. Képtársítás: Hatásos technika, hiszen egy rajzolt kép/mentális kép elkészítése valóban segít felidézni a tanultakat, de főként szavak, számok illetve memória tesztek során lehet hatékony ez a módszer. Hosszú távú tanulást nem igazán tudja elősegíteni.

Az agy, a memória – Hogyan működik?

Én azt az elvet követem, hogy először értsük meg a dolgok működését, hogy utána a kezünkbe tudjuk az irányítást. (Az aggyal ez nem megy ilyen egyszerűen tudom, de azért próbálkozni szabad és kell is!)

A tudósok szerint, a tanulásunk során is kihasználjuk az agyunk 100%-át, csak éppenséggel nem megfelelő hatékonysággal.

Az agyunk nem úgy működik, mint egy kamera.
Hiába ülünk sok időt a könyv, vagy a jegyzetünk felett akkor sem fogjuk tudni felidézni a leírtakat.

A memóriánk asszociációkból áll. – Ezt úgy kell elképzelni, hogy a szürkeállományunkat képző neuronok hálózatokat alkotnak, és ahhoz, hogy egy információt képesek legyünk felidézni több neuronnak kell egyszerre összedolgoznia.

Az emlékezés folyamatának három szakasza:

Felismerés: A folyamat, amikor látjuk, halljuk vagy érezzük az információt.

PL: Karácsony – Látjuk, hogy hull a hó, halljuk a karácsonyi dalokat és érezzük a fenyőfa illatát.

Tárolás: A folyamat, amikor az információt elmentjük.

A rövidtávú memóriánkba: Ezt használjuk, amikor az agyunk rövid ideig tárol információt. PL: Bevásárló lista, Online bejelentkezés során kapott egyedi kód/számsor.

A hosszú távú memóriánkba: Idekerülnek azok az emlékek, amikre a felismerés után napok, de akár évek múlva is emlékszünk.
(PL: Születésnapi dátum, tragédiák, balesetek és különböző események.)

Felidézés: A folyamat, amikor a tanultakat visszakeressük. Az agyunk újra végigmegy azokon az idegpályákon, amiket az emlék formálásakor készített.

Ahhoz, hogy ne felejtsünk, el bizonyos dolgokat el kell érnünk, hogy az adott információ bekerüljön a hosszú távú memóriánkba.

Ezt pedig úgy tehetjük meg, ha rendszeresen ismételjük azt.
Az ismétlés során megerősítjük az idegpályák közti kapcsolatot, így később, mikor felidézünk egy információt az agyunk gyorsabban lesz képes végig menni az adott idegpályákon.

Mitől függ, hogy mit tárolunk el?

  • Motiváció: Ha megvan a kellő motiváció, és tudod, hogy ez az információ a jövőben is fontos lesz a számodra. – Legyél kíváncsi!
  • Megfigyelés: Száraz adatok/infók helyett próbáld meg megérteni a dolgok hátterét, és keress minél több valós életbeli példát, hogy meg tudd figyelni (és ez által érteni) az adott témát. – Keresd az összefüggéseket!
  • Mechanikák: Rendelj az infóhoz saját vizuális képet, egyedi szagot vagy hangot, hogy jobban megmaradjon a memóriádban. – Színezd ki!

Tanulási módszerek/technikák

Edgar Dale – Audiovizuális oktatási módszere

Minél inkább aktív szerepet vállalunk egy folyamatban, annál hatékonyabban és gyorsabban vagyunk képesek befogadni az információkat.

Edgar Dale – Audiovizuális oktatási módszerek tanulási modellje segít megérteni, hogyan tanulhatunk a leggyorsabban és a leghatékonyabban.

Verbális befogadás – Passzív

Az olvasott tartalmak 10%-ra emlékszünk.
(PL: Olvasás)

A hallott tartalmak 20%-ra emlékszünk.
(PL: Szavak hallgatása)

A látott tartalmak 30%-ra emlékszünk.
(PL: Képek nézegetése, Flashcardok használata)

Vizuális befogadás – Passzív

A hallott és látott tartalmak 50%-ra emlékszünk.
(PL: Filmnézés, kiállítások vagy bemutatok megtekintése.)

Részvétel egy tevékenységben – Aktív

Az általunk mondottak 70%-ra emlékszünk.
(PL: Beszéd tartása vagy egy vitában való részvétel)

Egy tevékenység teljes körű kivitelezése – Aktív

Az általunk mondottak és a tetteink 90%-ra emlékszünk.
(PL: Bármilyen tevékenység, amit mi szervezünk, készítünk.)

Innen is látszik, hogy minél aktívabb szerepben vagyunk egy tevékenységben, annál jobban megragad bennünk az információ.

Ezért, ha valamit gyorsan és hatékonyan szeretnél megtanulni egyszerűen, készíts róla egy előadást, majd add elő valakinek.

Feynman technika

A Feynman technika egy önfejlesztési és egyben egy tanulási módszer is, amelyet a Nobel-díjas fizikus, Richard Feynman alkalmazott. Az alapgondolat az, hogy azzal, hogy valami újat elsajátítunk, az elménknek és a testnek egyszerre kell dolgoznia.

A technika során írásban kell elmagyaráznod valamit olyan formában, hogy az egy teljesen új embernek is érthető legyen, mintha ő maga tanítaná meg. Ennek segítségével fejlesztheted a tudásodat, és javíthatod az önkommunikációs képességeidet.

A Feynman féle tanulási módszer új fogalmak
elsajátítását teszi lehetővé a lehető leggyorsabb és
legegyszerűbb módon.

A módszer lényege:
– Határozd, meg a témát majd írd fel a tudnivalókat.
– Magyarázd el a saját szavaiddal a fogalmat.
– Ellenőrizd le a helyességét.
– Tedd még egyszerűbbé, könnyedén
megjegyezhetővé.

Igen, valóban egyszerűen használható és ugyan ilyen
könnyedén kivitelezhető.

Ugyanakkor egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége,
hiszen tanulás során az aktív részvétel nem csak a
motivációnkra hat, hanem segít a megértésben is.

Főként akkor, ha saját gondolatokat is párosítunk az
információk mellé, vagy éppenséggel mi magunk
magyarázzuk el egy-egy fogalom jelentését.

Cornell módszer

A Cornell módszer egy rendszer, amely segíti a hallgatókat a tanuláshoz és az információ megőrzéséhez. A módszer két fő elemből áll: az információk rendszerezéséből és a jegyzetelésből.

A hallgatók a tananyagot rögzítik egy négyzetrácsos rajzolópapíron, amelynek közepén lévő négyzetet az információ számszerű jellemzői, összefoglalója szerepelnek, a többi négyzetet pedig a kapcsolódó részletek, érvek, példák tartalmazzák.

A módszer a hatékony megjegyzések és a rendszerezés kulcsfontosságú elemének tekinti, és népszerű a tanulási technikák körében.

A módszer a következő négy lépésből áll:

  1. Szerezz egy papírt a jegyzeteidnek vagy a prezentációs anyagaidnak, amelynek a hátlapja üres.

  2. Osszd három részre a papírt és a jobb oldalára írd a jegyzeteidet, a bal oldalán lesznek a felidézések, és a lap alján lesz hely az összefoglalásnak.

  3. Amíg tart az óra, vagy tanulás töltsd ki csak a jegyzetek részét.

  4. A végén pedig töltsd ki a felidézés és az összegzés részét is,hogy megerősítsd az információkat és könnyen elérd a jövőben, ha szükséges.

A Cornell-módszer nagyszerű módszer a tanulás hatékonyságának növelésére, mivel segít rendszerezni és megjegyezni az információkat, valamint lehetővé teszi a tanulást a prezentáció vagy a jegyzetek áttekintése által.

Zettelkasten-módszer

A Zettelkasten-módszer egy olyan általános rendszer, amelyet a tanulási folyamatok és a személyes jellegű jegyzetelések megőrzésére terveztek. Az elnevezés „Zettelkasten” németül „jegyzet dobozt” jelent, és eredetileg papír alapú jegyzetek tárolására szolgált.

A módszer lényege, hogy rögzíti és rendszerezi az ötleteket és a tanult dolgokat egy könnyen kezelhető módon, így lehetővé téve, hogy bármikor visszakeressük és újrahasznosítsuk őket. A Zettelkasten-módszer hasznos lehet a tanulás, a kreatív írás, a projektmenedzsment és az önfejlesztés területén is.

A módszer alapja, hogy kis papírdarabokra (zetterekre) írjunk fel gondolatokat, idézeteket, jegyzeteket, és azokat rendszerezzük kategóriákba. A zetterek könnyen hozzáférhetőek és áttekinthetők, így az információk könnyen felhasználhatók a továbbiakban.

A használatához először is szükség van egy fizikai vagy digitális tárolóeszközre, például egy füzetre vagy egy számítógépes alkalmazásra. (PL: Notion vagy Obsidian)

Majd ezután létre kell hoznunk kategóriákat, amelyek a gondolatainkat, jegyzeteinket és az információinkat rendszerezik. – Amikor új gondolatot vagy jegyzetet szeretnél feljegyezni, írd le egy zettelre, és tedd a megfelelő kategóriába. Az idő múlásával a zetterek száma bővülni fog, és a gondolatok és az információk áttekinthetővé válnak.

A Zettelkasten-módszer használatának előnyei között szerepel a tudás és a gondolatok rendszerezése, a kreativitás és az ötletelés elősegítése, valamint a feljegyzések és a tudás hosszú távú tárolása és elérhetősége.

Tippek, a gyors és hatékony tanulás érdekében!

  • Alkoss értelmes célokat: határozd meg, mit szeretnél elérni, és tervezz meg egy útmutatót, hogy hogyan érheted el céljaidat.
  • Építs meg egy rutint: hozz létre egy szokást, amely minden nap segíti a tanulást.
  • Alakítsd ki egy alkalmas tanulási környezetet: gondoskodj a megfelelő fényviszonyokról, zajszintről, és kényelméről. A telefonodat pedig halkítsd le és vidd át egy másik szobába, hogy egyáltalán ne zavarjon. (A telefon jelenléte 20%-al rontja a koncentrációt.)
  • Oszd fel a tanulandó anyagot: válaszd szét a tanulandó anyagot napi vagy heti célokra, így könnyebben átláthatóvá és feldolgozhatóvá válik.
  • Szerezz be szemléltető eszközöket: használj rajzokat, diagramokat, vagy videókat, hogy megkönnyítsd a tanulást.
  • Tegyél kísérleteket: próbálj ki új tanulási módszereket, és figyelj oda a hatékonyságukra.
  • Fókuszálj a folyamatos tanulásra: ne hagyd abba a tanulást, még akkor sem, ha elértél egy célt, mert ez folyamatos fejlődést biztosít.
  • Szerezz magadnak egy tanulótársat vagy csatlakozz tanulócsoportokba: csatlakozz tanulócsoportokhoz, vagy keress barátokat, akikkel együtt tanulhatsz.
  • Pihenj és szünetelj: ne feledd, hogy a pihenés és a szünetek fontosak a fenntartható tanuláshoz. (Erre jó a Pomodoro technika.)

Kitartás és türelem –

#LEGYÜNK TÖBBEN

Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a csoportok és közösségek, nagy hatással vannak ránk.

Ugyanis képesek befolyásolni a gondolkodásmódunkat, a szemléletünket, valamint az érzelmeinkre is hatnak. – Pontosan ez az oka annak, hogy idővel, kicsit, mi is olyanná válunk, mint, a minket körülvevő emberek.

Amit kapunk tőlük, azt fogjuk tovább adni másoknak.
Egy olyan közösséget szeretnék kialakítani, akik napról-napra jobbá és még jobbá akarnak válni, vagyis folyamatosan a fejlődés lehetőségét keresik, az életük minden területen.

Ha valaki belép a csoportba, mert szeretné megváltoztatni az életét vagy jobbá tenni, akkor itt ne csak a lehetőséget találja meg erre, hanem közben társaságot is találjon magának és megbecsülést.

Hiszen aki, mer változtatni, mer fejlődni és időt, energiát, pénzt nem sajnálva halad folyamatosan előre, az, megérdemli a megbecsülést.

Igen, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen emberekből jóval kevesebb van a földön, de én bizakodva állok a témához.

Egy biztos.

Ha változtatni akarsz az életeden, akkor a legjobb lehetőség, most nyílt meg előtted! 

Picture of Bagi Attila

Bagi Attila

Töltsd le az e-bookot és urald a napjaidat!