Nullától a csúcsteljesítményig
A velünk született genetikai adottságok nem játszanak jelentős szerepet a tehetség kialakulásában.
Ami valóban számít az meg van mindannyiunkban, illetve mindannyian rendelkezünk vele.
A csúcsteljesítők mindössze annyival jobbak az átlagembereknél, hogy ők kihasználják az emberi agy és test alkalmazkodóképességét.
A tanulás és a tudatos gyakorlás azért szükséges, hogy kibontakoztathassunk a bennünk rejlő lehetőségeket. Ha csak szimplán csinálgatnánk a dolgainkat és soha nem feszegetnénk a határainkat, akkor nem is tudnánk fejlődni.
Szemléletváltás – Az alapja, hogy elkezdj gyors ütemben fejlődni!
Nem csak a felgyorsult világnak köszönhetjük, hogy manapság már minden holnapra KELL nekünk, hanem a marketingnek, a sikertörténeteknek és a filmeknek (filmesklisék).
Elhitették velünk, hogy az eredményeket azonnal látnunk kell, és ha nem kapjuk meg rögtön, akkor azt sosem fogjuk elérni, vagy mi úgy sem leszünk rá képesek.
Világhír, gazdagság és siker nincs egyik napról a másikra. – Ezekért keményen meg kell dolgoznunk és a befektetett munkát nem fogjuk tudni megspórolni hiába, látjuk vagy halljuk a sikertörténeteket.
Carol Dweck két csoportba osztja az embereket (szemléletmód alapján.)
Az első csoportba azok tartoznak, akik saját képességeikre rögzült, statikus elemként tekintenek.
Ezek az emberek azok, akik rendkívül pesszimista életfelfogásban élnek, kevésbé boldogak mint mások és szerintünk a lapokat már régen leosztották, ezért azokon már úgysem lehet változtatni.
Őket hívjuk rögzült szemléletmóddal rendelkezőknek.
A másik csoportba azok az emberek tartoznak, akik a saját képességükre, személyiségükre úgy tekintenek, mint változókra, melyeket tanulással formálni lehet.
Ezek az emberek azok, akik mindig egyfajta problémamegoldó felfogással állnak az élethez és minden kihíváshoz, ami az útjukba kerül. Jellemzően azt kérdezik maguktól, hogy „hogyan tudnék ezen javítani?” – Megtalálja a módját és elkezd benne fejlődni, végig csinálja és sikereket ér el.
Őket hívjuk fejlődési szemléletmóddal rendelkezőknek.
Azt kell megértenünk, hogy maguk a történések mind semlegesek és nem váltanak ki belőlünk semmit. – Például a negatív hangulatot, a mi belső magyarázatunk adja az éppen aktuális szituációra.
Azonban ahhoz, hogy képesek legyünk formálni a szemléletmódunkat meg kell néznünk, hogy honnan-hova kellene eljutnunk.
Szemléletmód – Rögzült VS Fejlődő
Saját magunkról és a képességeinkről alkotott szemlélet az életünk minden területére kihat.
Az, hogy miképpen gondolkozol magadról képes akár előre eldönteni egy esemény végkimenetelét. – Ha állandóan negatív dolgokat sulykolsz magadban, akkor nem lesz akaraterőd, hited és kedved sem, hogy belevágj, vagy végig csinálj valamit.
Ellenben ha már csak a lehetőséget megadod magadnak, hogy legalább megpróbáld azt a valamit a siker esélye jelentősen megnövekszik. – Így akár el is tudod érni amit, szeretnél. (Ha nem is azonnal, de idővel biztosan.)
Rögzült szemléletmód:
Hogyan állnak a változáshoz, a sikerhez, a kudarchoz, az erőfeszítésekhez és a kihívásokhoz?
Változás – Arra törekszenek, hogy a legjobbnak látszódjanak mindenben és ennek a szintnek megfelelő kihívásokat keresnek. Mindig a tudásunkhoz és a személyiségünkhöz mérten cselekszenek és soha nem tesznek bele több munkát/energiát.
Siker – A siker, a született tehetség, az eredendő képességek bizonygatását jelenti.
Kudarc – A hiba és a hibalehetősége kudarcnak számít, ha elutasítást éri őket, akkor azt is végzetes hibaként élik meg. – Ez mind azt jelenti, hogy nem elég jók.
Erőfeszítés – Az erőfeszítésnek nincs értelme, hiszen elég ha okos vagy. Ezért mindig csak olyasmivel foglalkoznak, ami könnyen elérhető. Ha pedig valami nehezen sajátítható el, akkor alábbhagy a lelkesedésük is.
Kihívások – Attól tartanak, hogy a kihívás során nem bizonyulnak majd elég jónak, ezért inkább elkerülik azt, hiszen a kudarc esélye fennáll és nem kockáztathatják meg, hogy sérüljön az önbecsülésük.
Fejlődő szemléletmód:
Hogyan állnak a változáshoz, a sikerhez, a kudarchoz, az erőfeszítésekhez és a kihívásokhoz?
Változás – Tulajdonságaik kellő erőfeszítéssel megváltoztathatóak és fejleszthetőek. Minden nehézség ellenére azon vannak, hogy fejlődjenek és ha hiányosságot tapasztalnak azon sem aggódnak, hanem igyekszenek megszerezni. Ha pedig hibáznak, akkor kijavítják.
Siker – A siker a folyamatos tanulást, az erőfeszítések által elért eredményeket és az önfejlesztést jelenti.
Kudarc – Számukra csak az jelent kudarcot, ha nem hajlandóak tanulni, és nem teszik meg a tőlünk telhetőt a célunkért és nem aknázzák ki a bennünk rejlő lehetőségeket.
Erőfeszítés – Úgy gondolják, hogy csak erőfeszítés által válhatnak jobbá és akkor érzik magukat elemükben, ha minél nagyobb erőfeszítéseket tehetnek, hogy tágítsák a határaikat. Szeretik elhagyni a komfortzónájuk biztonságát és kényelmét.
Kihívások – Folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy próbára tegyék magukat, feszegetik a határaikat, hogy ismét tanuljanak valami újat és ezáltal egyre jobbá váljanak.
Gyakorlás – Ne csak nézd, csináld is!
A naiv gyakorlás – Ahogyan az átlag gyakorol.
A naiv gyakorlás az a gyakorlási forma, amikor addig gyakorolsz valamit, amíg el nem érsz egy kielégítő szintet az adott tevékenységben, és már nem vagy amatőr, de a profik közelében sem jársz még.
Ha tovább folytatod azt a gyakorlási technikát, aminek köszönhetően idáig eljutottál, akkor bizony nem fogsz tovább fejlődni. – A nagy igazság az, hogy ha 20 éven keresztül folytatnád tovább ezzel a technikával a gyakorlást, akkor sem érnél el jobb eredményt, vagy jelentős javulást, sőt valószínűleg egy kicsivel rosszabbul is teljesítenél olyan emberrel szemben, aki még csak 5 éve csinálja.
A tudatos gyakorlás – Ahogyan a csúcsteljesítők gyakorolnak.
Míg a naiv gyakorlás a legáltalánosabb és elterjedtebb formája a képességeink „javítására”, addig a tudatos gyakorlás fogalma teljesen háttérbe szorul és nem igazán értjük, hogy mi is ez pontosan.
A naiv gyakorlás lényege, hogy ismételgetjük az adott tevékenységet bízva abban, hogy az ismétlés önmagában javítani fogja a teljesítményünket. – Ám ez sosem fog valóra válni.
A tudatos gyakorlás lényege, hogy céltudatosan végezzük a gyakorlást.
Figyelemmel kísérjük a folyamatot, kielemezzük és kis apró lépésekre lebontjuk, hogy miként juthatunk el a célunkig.
Hozzátartozik még a visszajelzések ereje is, hiszen tudatában kell lennünk annak, hogy valamit jól vagy rosszul csinálunk. – Ez nagyon fontos, szóval érdemes segítséget kérnünk nálunk jobbaktól, akik pontos visszajelzéssel tudnak szolgálni a számunkra.
Az akadályokon akkor fogsz tudni túllépni, ha más irányból, közelíted meg azokat, és ezért hasznos, ha van egy hozzáértő társ, tanár vagy edző, akivel dolgozhatsz.
Előfordulhat az is, amikor az előttünk lévő akadály inkább pszichológiai jellegű, mint sem bármi más.
(PL: Motiváció hiány)
A pozitív visszajelzés az egyik legjobb módja, hogy képesek legyünk fenntartani a motivációnkat.
Ha külső visszajelzést nem kapunk, akkor lehet belső visszacsatolás is, hiszen az ugyan úgy alkalmas lehet arra, hogy erősítse a motivációnkat. – Remek visszajelzés lehet a számunkra, ha mérjük a tudásunkat és később összehasonlítjuk, mert ilyen esetekben mutatkozik meg a tudatos gyakorlás valódi ereje. (PL: Konditermi átalakulások, előtte-utána képek)
James Clear 2 perces szabálya
A két perces szabály lényege, hogy bármit is kell csinálnod, de ahhoz éppen nincs kedved, akkor csak vágj bele és csináld 2 percig.
Mivel a tevékenységeket elkezdeni nehéz, így a 2 perces szabály kihasználásával az esetek nagy százalékában képes leszel elvégezni vagy részben elvégezni egy feladatot.
Csak kezd el, miután elkezded sokkal egyszerűbb folytatni.
Mi történik a fejünkben?
Alkalmazkodó képességünk kihasználása
Egyre több bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az agyunk szerkezete és működése is megváltozik a különböző mentális tréningek hatására. – Hasonlóan, mint az izmaink reagálnak a fizikai edzésre.
Ez a változás a hippocampuszunkban megy végbe, amely részt vesz a memória kialakításában.
Egy tanulmányban Ellenor McGuire, a University College London idegtudósa egy olyan embercsoportot vizsgált, akik londoni taxisofőrnek készültek. McGuire azt találta, hogy a hátsó hippocampusok térfogata jelentősen megnőtt a képzést folytató és a taxisofőr-engedéllyel rendelkező gyakornokok azon csoportjában, akik folytatták a képzést.
Ezzel szemben a hátsó hippocampusok mérete nem változott azoknál a leendő taxisofőröknél, akik nem kaptak engedélyt (vagy azért, mert egyszerűen abbahagyták a képzést, vagy azért, mert nem mentek át a vizsgán), illetve azoknál az alanyoknál, akiknek soha semmi közük nem volt a taxis képzési programhoz.
A legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy egy új készség megtanulása sokkal hatékonyabban vált ki strukturális változásokat az agyban, mintha egyszerűen csak tovább gyakorolnánk egy már megtanult készséget.
A rendszeres gyakorlás az agy azon részeiben eredményez változásokat, amelyeket a gyakorlás kihívás elé állít. Az agyunk alkalmazkodva ezekhez a kihívásokhoz „átformálja” magát olyan módon, hogy növeli a képességeinket a kihívások által megkövetelt funkciók elvégzésére.
A gyakorlás és az edzés minden életkorban hat az agyunkra és változást idéz elő.
Azonban ez a változás főként fiatalabb korban megy végre, mivel a serdülők agya jobban alkalmazkodik, mint a felnőtteké.
A képzés által okozott kognitív és fizikai változások folyamatos használatot igényelnek.
Ha abbahagyjuk az adott tevékenységet, akkor elkezd „kopni” a tudásunk.
Amikor McGuire nyugdíjas londoni taxisofőrök egy csoportját vizsgálta, azt találta, hogy kevesebb szürkeállomány volt a hátsó hippocampusukban, mint az aktív taxisofőröknek, bár még mindig több volt, mint azoknál a nyugdíjas alanyoknál, akik soha nem voltak taxisofőrök.
Az emberek jelentős része tehát nem a képességeik hiánya miatt nem tart ott, ahol valóban tarthatna, hanem sokkal inkább a szemléletmódúk miatt, és az „elég jó vagyok így is” gondolkodásmódjuknak köszönhetően.
A kényelmes rutin, ami nem igényel plusz erőfeszítést, csak a szokásos minimumot, (mivel azt így is ki kell adniuk) pedig nem fogja meghozni a valódi változást.
Mentális reprezentációk
A mentális reprezentáció olyan mentális struktúra, amely megfelel egy tárgynak, egy gondolatnak, egy információgyűjteménynek vagy bármi másnak, konkrét vagy absztrakt dolognak, amire az agy gondol. – Lényegében egy mintafelismerő és egy problémamegoldó képesség.
A tudatos gyakorlás és a mentális reprezentációk tehát kéz, a kézben járnak.
A mentális reprezentáció során az agyunk lehetővé teszi a nagy mennyiségű információ gyors feldolgozását, és figyelmen kívül hagyja a rövid távú memóriánk korlátait.
Minél több mentális reprezentációra vagyunk képesek annál inkább mesteri/szakértői szintre emelhetjük a tudásunkat. – Tehát a fejlődés egyik kulcsszereplője!
A 10.000 órás gyakorlás során rendkívül összetett reprezentációkat képes kialakítani az agyunk különböző helyzetekről, amelyekkel már találkoztunk a területünkön, vagy ha még ismeretlen szituáció, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy meg tudjuk oldani mivel, van bőven tudás az eszköztárunkban.
Ezek a reprezentációk lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb döntéseket hozzunk.
Gyors és hatékony megoldások – Lépések nullától egészen a csúcsteljesítményig
Elmélyült munka
Az elmélyült munka, a koncentrációs készség az alapja mindennek.
Ha nem vagy képes koncentrálni mert…
- Mindig megzavar a telefonod egy értesítéssel
- Próbálsz multitaskingolni
- Nincs kedved leülni és tanulni, dolgozni
- Nem vagy hajlandó elvonulni vagy kialakítani a környezetedet
Akkor a teljesítményed sosem fogja elérni a megfelelő szintet sem, nem hogy a csúcsát.
A magas szintű munkavégzés attól függ, hogy mennyi ideig vagy képes fókuszáltan dolgozni.
(Megsúgom, hogy az emberek többségének az 1 óra hossza is nagyon megerőltető tud lenni…)
Kiváló minőségű munka = Fókusz intenzitása X eltelt idő
A fókuszált munka lehetővé teszi, hogy akár mesteri szinten sajátítsunk el új készségeket. – Ez kifejezetten fontos, hiszen gyorsan változó világban élünk.
A produktivitásunkat is képesek vagyunk növelni, ha zavaró tényezőktől mentesen, egy dologra fókuszáltan, elmélyülten dolgozunk vagy akár tanulunk.
Energiamenedzsment
A munkavégző képességünk optimalizálása az egyik legalapvetőbb folyamat (kellene, hogy legyen.)
Mivel nem vagyunk képesek hatékonyan 8-10-12 órákat dolgozni ezért, érdemes ezt lecsökkenteni.
Azonban azt, hogy képesek legyünk ezt csökkenteni hatásosan kell elvégeznünk a feladatainkat és jól kell beosztani az energiánkat is.
Tony Schwartz és Jim Loehr kutatása azt bizonyítja, hogy a megoldás a produktivitáshoz nem az időnk, hanem az energiánk megfelelő menedzselésével tudjuk a leghatékonyabban elérni.
Az energia szintünk végleges és nagyon hamar kimerül, azonban mint minden ezt is fejleszthető, valamint tudunk „takarékoskodni” is az energiánkkal.
Hogyan tudjuk fejleszteni?
- Feküdjünk le korábban és pihenjük ki magunkat.
- Mozogjunk, sportoljunk napi szinten.
- Táplálkozzunk egészségesen.
- Kerüljük az alkoholt és a káros szenvedélyeket.
Alakítsuk ki a sportolói munkavégzés szokást, vagyis…
- Legyen felkészülési időszakunk.
- Legyen egy edzés időszakunk. (Munkavégzés/tanulás/egyéb elfoglaltság)
- Legyen egy regenerációs időszakunk.
Egy sportoló ezen elvek alapján tevékenykedik. – Folyamatosan túllépnek saját határaikon és ezután pedig regenerálódnak, aminek köszönhetően folyamatosan nő a munkavégzési kapacitásuk.
Mind három időszakot egyenértéküként kezelik és mindegyikre hagynak időt, ugyanis ez mind szükséges ahhoz, hogy jobbnál-jobb eredményeket legyenek képesek elérni.
Hogyan „takarékoskodjunk” az energiánkkal?
Ezt csak röviden, mert már írtam róla egy elég hosszú cikket:
Alakítsunk ki szokásokat, amiknek köszönhetően mentális energiát leszünk képesek megspórolni. – Minden cselekedet, ami nem automatikusan történik energiát emészt fel, ezért törekedjünk a szokások kialakítására.
Energiamenedzsment modellek:
- Pareto elv (80-20%)
A Pareto elv szerint tevékenységeid 20%-a hozza az eredményeid 80%-át. – Vagyis a 20%-ra kell fókuszálnunk és azt kiválóan kivitelezni, a maradék 80%-ot pedig kiszervezhetjük, elhanyagolhatjuk, vagy valamilyen módon megcsinálhatjuk. (Ha szükséges!)
A Pareto elv tehát segít kiválasztani a legfontosabb feladatainkat, amiket szükséges elvégeznünk, hogy az adott dolgot képesek legyünk teljesíteni.
- Eisenhower mátrix
Az Eisenhowert mátrix a hatékonyságunkat támogató modell, amelynek segítségével könnyedén kiszűrhetjük a fontos/sürgős és a nem fontos/nem sürgős feladatainkat.
Ahhoz, hogy el tudd dönteni mi az, ami fontos és sürgős, muszáj lesz más szemszögből megvizsgálnod a teendőidet.
- Kinek fontos ez?
• Kinek sürgős ez?
Ha nem neked, akkor hagyd későbbre, és tedd előre azt, ami a számodra fontos.
- Ha fontos és sürgős, akkor azonnal csináld meg.
- Ha fontos, de nem sürgős, akkor tervezd be!
- Ha sürgős, de nem olyan fontos, akkor delegáld.
- Ha nem sürgős és nem fontos, akkor töröld vagy halaszd el.
Hogyan használd egyszerűen?
1. Írd le a heti vagy napi teendőidet egy lapra.
2. Helyezd el ezeket a teendőket az Eisenhower mátrixba.
3. Végezd el a könnyű, gyors és egyszerű feladataidat. (Jobb minél előbb túlesni ezeken, hogy maradjon idő a fontosabbakra.)
4. Végezd el a fontos és sürgős feladataidat.
Időmenedzsment
Az idő rugalmas.
Mivel mindenkinek 24 órája van egy nap és nem jut több senkinek sem, így az egyetlen megoldás az, hogy megfelelően osztjuk be.
Ha valaki azt mondja, hogy ő „nagyon elfoglalt” és „nem ér rá” erre, meg arra, akkor valójában azt mondja, hogy neki ez nem fontos.
Miért mondják azt, hogy az idő rugalmas?
Ezt Laura Vanderkam egy előadásában a következő módon szemléltette: Ha elromlik a bojlered, és hazaérve azt látod, hogy tiszta víz a lakás, akkor időt (és energiát) nem kímélve, neki látsz annak, hogy valamilyen módon megjavítsd. Szerelőt hívsz, majd feltakarítod a lakást.
Hiába vagy „elfoglalt” és azt mondod, hogy nincs időd. Ilyen helyzetekben mégis lesz. – Ezért mondják azt, hogy az idő rugalmas.
Az idő mindig ahhoz fog alkalmazkodni, amihez szeretnéd, mivel minden percedről te döntesz!
Az emberek jelentős része folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nincs semmire idejük. – A valóság ezzel szemben az, hogy van, csak rosszul osztják be.
Íme, egy általános/átlagos heti időbeosztása az embereknek. (Nyilván ez minimálisan változik és mindenkinek egyedi, de a legjobb megoldás, ha kiszámolod Neked mennyi időd marad egy héten.)
Egy héten 36 KULCSFONTOSSÁGÚ óránk van, amit szabadon felhasználhatunk és, amivel valóban mi rendelkezünk. – Ezt az időt kell befektetni abba, hogy tanuljunk, fejlődjünk és sikereket érjünk el.
Fontos, hogy ilyenkor az időt nem BEÁLDOZZUK valamiért, hanem BEFEKTETJÜK valamibe!
Időmenedzsment modell:
Pomodoro technika
Manapság igen csak ismert és elterjedt tanulási technika. Az egyik leghatásosabb formája az információ bevitelének. Rövid idő alatt a világon mindenhol elterjedt a tanulási forma így elég nagy hírnevet szerzett magának, mint „hatékony időmenedzsment”.
Röviden: A lényege, hogy 25 percig intenzíven dolgozzunk/tanuljunk, utána pedig 5 perc szünetet tartunk. Ezt követően pedig ismételjük meg ahányszor csak lehetőségünk van rá.
Érdemes tanuláshoz és munkához is ezt a technikát használni, mivel az egyik legjobb módja a folyamatok hatékony elvégzésére.
Szokások – Ami megszilárdítja a csúcsteljesítményhez vezető utat
Túl vagyunk a szemléletváltáson, elkezdünk gyakorolni és tenni a sikerért, megnéztük a csúcsteljesítményhez párosuló gyors és hatékony megoldásokat is.
Már csak egy dolog maradt, aminek köszönhetően képesek leszünk ezt fenntartani hosszútávon és nem csak egyszer-egyszer végezzük el megfelelően a munkafolyamatunkat.
A szokások. – Erről már írtam elég hosszan így most ezt nem teszem meg újra.
De nagyon ajánlom, hogy olvasd el a szokásokról szóló bejegyzésemet is.
Ajánló
SPRINT előjelentkezés
Találd meg a fókuszt a káoszban és hozd ki magadból a csúcsteljesítményt!
A legjobb önfejlesztő rendszer, amely a 21. század leghasznosabb készségeit foglalja magában.
Számos tréning anyag található benne, amely segít kiteljesedni az életben, segít a saját készségeink legmagasabb szintre emelésében és olyan tudást biztosít, aminek köszönhetően képes vagy elérni a legjobb énedet.
A SPRINT anyagait feldolgozva, az élet számos területén kamatoztathatod a megszerzett tudásodat.
„A sikernek ára van.
Ha meg szeretnéd vásárolni a tudásoddal, kell érte fizetned.”
Az igaz, hogy a siker relatív. Mindenkinek mást jelent. De az biztos, hogy szükséged lesz ezekre a tudásokra ahhoz, hogy ezt elérd.
- 0-tól a csúcsteljesítményig
- Kiszámítható haladás hétről-hétre
- 60 napos garanciával
