A könyv fő gondolata, hogy vannak „antitörékeny” dolgok, amiknek bizonyos mértékig kimondottan hasznos a stressz, a sérülések, problémák. Az antifragilitás túlmutat a rugalmasságon vagy a robusztusságon, mivel ellenáll a kihívásoknak és nemcsak, hogy sértetlen marad de még jobbá is tesz.
Nassim szerint Ilyen maga az ember is: ha minden nehézségtől megvéded, akkor törékeny, gyenge lesz. Azonban, ha kihívásokkal néz szemben akkor folyamatosan növekszik.
A legjobb példa erre: Egy tojás nem fog profitálni abból, ha 5 font súlyt tesznek rá, egyszerűen csak széttörik. De a tested erősebbé, ellenállóbbá válhat hasonló stresszhatások kitételére.
A problémát azonban az jelenti, hogy a mai modern társadalomban a legtöbb dolgot leegyszerűsítik a számunkra, és igyekeznek minden nehézségtől és kellemetlenségtől megkímélni minket.
Étel házhozszállítás = Gyors kaja
Netflix = Azonnali szórakozás
Csúcsszuper eszközök minden apró problémánkra = Lustaság
A lényege az egésznek az, hogy ki vagyunk szolgálva minden jóval, folyamatosan megkapunk mindent gyorsan és azonnal, ezáltal pedig egyre lustábbak vagyunk, motiválatlanok és elvesztettük az ellenálló képességünket.
A triád
Taleb ősi példákon keresztül magyarázza a Törékeny, Robusztus és Antifragilis hármasát.
Damoklész, aki a feje fölött lógó karddal vacsorázik, törékeny.
- A kardot egy madzag tartja, ami bármilyen apró hatás esetén elszakad és megöli őt.
A Főnix, aki meghal és hamvaiból újjászületik, robusztus.
- Mindig ugyanabba a formában tér vissza nagy stresszhatás esetén.
A Hidra azonban az antantifragilitás tökéletes példája, ő egyértelműen antitörékeny.
- Ha az egyik fejét levágják, kettő nő vissza.
Törékeny:
– Az idő előrehaladtával biztos, hogy eltörik.
– Stressz hatására sérül, romlik az állapota.
– Hibák/problémák ritkák és nagyok.
– Hiba esetén sokat veszít, szerencse esetén keveset nyer.
– Komfortzónán belül mozog, nem akar kitörni onnan.
Robusztus:
– Stressz hatására ugyanolyan marad.
– Hibák nagyon ritkák, de nagyon végzetesek.
– Modern világ átka.
Antitörékeny:
– Növekszik stressz hatására.
– Hibák gyakoriak, kicsik és kezelhetőek.
– Hiba esetén kicsit bukik, szerencse esetén hatalmasat nyer.
– Status Quo megkérdőjelezése
“Azok az emberek, akik látszólag nem törődnek azzal, hogyan öltözködnek vagy néznek ki, robusztusak vagy antifragilisek. Azok az emberek, akiknek öltönyt és nyakkendőt kell viselniük, és aggódnak a rossz hírnév miatt, törékenyek.”
Nassim Taleb és a Sztoicizmus
Taleb szerint a legjobb módja ellenállóságunk növelésére a sztoikus elvek követése. Ezáltal leszünk képesek jobban kezelni a stresszt, a véletlenszerűséget és kevésbé leszünk törékenyek.
Ha eljutsz egy bizonyos szintig az életben, például lesz saját házad, kocsid és felhalmozott vagyonod, vagyis egyfajta sikert érsz el az életben.Akkor onnantól kezdve már lesz veszíteni valód, és te ettől tartani fogsz. Hiszen ha bármi rosszul sül el ezt mind elveszítheted.
A megoldás: A “szegénység gyakorlásának” sztoikus technikája segít csökkenteni a törékenységedet, amely abból fakad, hogy félsz a vagyonod elvesztésétől.
Régebben a sztoicista tanok ezt úgy gyakorolták, hogy egy időre kimentek az utcára és ott éltek, hogy megnézzék mi a legrosszabb ami történhet velük.
Neked azonban elég, ha egyszerűen csak nem kényezteted el magad és nem élsz nagy lábon, hanem igyekszel két lábbal a földön maradni.
Egy másik összefoglalóban olvashatsz bővebben a Sztoicizmusról: [Kattints ide]
Érdekes gondolat: pl. hogy a nem romlandó dolgok esetében minél régebb óta létezik valami, annál hosszabb a még várható hátralévő élettartama (vagy kb. ugyanez másképp megfogalmazva, a régi jobb, mint az új, mert ha törékeny lett volna, már eltört volna.)
Érdekes gondolat: Sok esetben nem az igazság/hamisság, hanem a törékenység alapján döntünk (pl. a terroristák nagy kárt tudnak tenni, ezért a repülőtereken mindenkit ellenőrzünk, akkor is, ha a többségükről egyáltalán nem gondoljuk, hogy terrorista)
Opcionalitás
Taleb a választhatóságot, a választás szabadságát a robusztusság és a törékenység elleni eszközként tárgyalja. Egyszerűen minél több lehetőséged van, annál nagyobb szabadságod van az előre nem látható körülményekre való reagálásra, és annál kevésbé vagy törékeny a hirtelen eseményekre.
Nassim Taleb az „Antifragility” c. könyvében az opcionális szabályokat úgy írja le, mint egy olyan stratégiát ami segít abban, hogy kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a bizonytalanságokból, váratlan eseményekből adódnak. Az opcionális szabályok lehetővé teszik, hogy részt vegyünk a potenciális nyereségekből anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalnánk.
A teleológiai tévedés
Az a hiba, hogy tudod, merre tartasz, és pontosan tudtad, hová mész a múltban, és hogy másoknak sikerült a múltban azáltal, hogy tudták, hová tartanak.
Ennek egyik formája a „repülésre tanítani a madarakat”, ahol Taleb rámutat arra, hogy a Harvard ornitológiai osztálya el tudná magyarázni a repülés matematikáját és a madarak szárnyainak működését, de a madaraknak ezt nem kell megérteniük ahhoz, hogy repülhessenek.
Taleb a „tanítványi” kapcsolatok ellen is érvel, azzal érvelve, hogy ezek a kapcsolatok azért alakultak ki, mert az emberek hasonló gondolkodásúak voltak, nem pedig a kapcsolat miatt lettek hasonló gondolkodásúak.
Az egésznek a lényege tehát az, hogy az ember csak akkor fog cselekedni és akkor fogja őt valami cselekvésre késztetni, ha már ő maga is elgondolkodik, vagy elgondolkodott a egy adott dolgon. De például egy teljesen új szemléletmódot nem tudsz átadni egy olyan embernek, aki még csak életében sem gondolt arra, hogy változtatnia kellene magán, a helyzetén.
Mint ahogy az önfejlesztő könyvek sem, teljesen új dolgokat tanítanak meg a számunkra, hanem csak egy részletes útmutatót tesznek elénk, hogy ha erre vágysz, akkor cselekedj így. – De egy önfejlesztő könyv magában nem fog minket megváltoztatni.
A zöld fűrészáru tévedése
Ebben az érvelésben azt állítja, hogy az emberek gyakran tévesen ítélik meg a valószínűséget, mert túl nagy súllyal adnak a jelenleg rendelkezésre álló információknak, és alulértékelik a jövőbeni eseményekben rejlő bizonytalanságot.
Taleb szerint a „zöld fűrészáru” analógia azt jelképezi, hogy ha valaki egy zöld fűrészárut vásárol, azt feltételezi, hogy az áru minősége jó, mert friss, pedig ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az általa később készített termék is jó minőségű lesz.
Ezt a tévedést hasonló módon alkalmazzák a tőzsdei befektetésekre, ahol a jelenlegi mutatók alapján ítélik meg a jövőbeli teljesítményt, ami valószínűtlen, hogy valóságos. A tévedés azzal jár, hogy az emberek túlzott bizalmat fektetnek a jelenleg rendelkezésre álló információkban és alulértékelik a jövőbeli incertitudinát.
Egy másik megfogalmazás, nem kell értened az aerodinamikához vagy a fizikához ahhoz, hogy biciklizz.
A Streisand-effektus
A Streisand-effektus egy jelenség, amikor egy korábban ismeretlen vagy kevéssé ismert információ, esemény vagy személy tömeges figyelmet kap, miután valaki vagy valami próbálta eltitkolni, megtagadni vagy megakadályozni annak terjedését. A Streisand-effektus elnevezés Barbara Streisand nevéből ered, aki 2003-ban próbálta eltávolíttatni az internetről egy fényképet, amely az ő otthonát ábrázolta, ami csak növelte az érdeklődést a kép iránt.
Ez az effektus jellemzően olyan esetekben jelentkezik, amikor valaki korlátozza a szólás szabadságát vagy próbál eltitkolni valami információt, és ez csak növeli az emberek kíváncsiságát és az információ terjedését. (pl. interneten, híradóban, közösségi oldalakon, újságban és egyéb médiumokban.)
Az elkerülése érdekében, ha valami olyasmit szeretnénk eltitkolni, ami már ismert, a legjobb, ha nem reagálunk rá, és nem kezdünk el magyarázkodni, feltűnősködni, amivel csak még nagyobb figyelmet vonunk magunkra.
A fekete hattyú és a pulyka probléma
A „fekete hattyú” egy fogalom, amelyet Nassim Taleb a „Fekete hattyúk: a rendkívüli események, a statisztika és az ökonómia” című könyvében használ. A fekete hattyú egy olyan rendkívüli esemény, amely ritka, de jelentős hatással van az ökonómiára, a társadalomra vagy a tudományra. Egy szóval az életünkre.
A fekete hattyúk azok az események, amelyeket a legtöbb statisztika nem vesz figyelembe, mert nagyon ritkák, de mégis nagymértékben befolyásolják az eredményeket. A könyvben Taleb hangsúlyozza, hogy a fekete hattyúk általában nem tervezhetők, és hogy a statisztika és a matematika gyakran alkalmatlanok a rendkívüli események kezelésére.
A fekete hattyúnak főként a gazdaságban van jelentős szerepe és Taleb pontosan ezáltal lett ilyen népszerű, hiszen az első könyvét a 2008-as gazdasági világválság előtt jelentette meg, amiben megjósolta a következő időszak alakulását. (Ami megjósolhatatlannak tűnt, hiszen ilyen soha nem történt korábban, vagyis egy fekete hattyú volt).
Nassim Taleb a Fekete hattyú című könyvében beszél a „pulyka problémáról”. A pulyka probléma azt jelenti, hogy a túl sok jó dolog bekövetkezése után valami rossz történhet, mert az emberek elfelejtik, hogy bármi megtörténhet, és túl biztosak lesznek a jövőben. A pulyka probléma kapcsolódik a fekete hattyú elméletéhez, ami azt jelenti, hogy az emberek túlságosan nagy figyelmet fordítanak a valószínű eseményekre, és alulbecsülik a ritka, de jelentős események lehetőségét.
Taleb szerint a pulyka probléma alapja az optimizmus és a kockázatvállalás alulbecslése, és hogy az emberek túlságosan biztosak a jövőben, ami veszélyes lehet a döntéshozatalban.
VIA NEGATIVA
Taleb azzal érvel, hogy az élet sok problémájára a dolgok eltávolításával lehet megoldást találni, nem pedig hozzáadni.
Döntéshozatal
Nassim Taleb a döntéshozatalról írva hangsúlyozza az „antifragilitás” elvét, ami azt jelenti, hogy a rendszernek ellenállóvá kell válnia a váratlan eseményekkel szemben, nem pedig sebezhetővé. Ő azt mondja, hogy a jó döntések azok, amelyek a váratlan eseményekre is felkészülnek.
Emellett azt is hangsúlyozza, hogy a döntéseinkben ne a tökéletességre törekedjünk, hanem a lehetséges kockázatokat és a bizonytalanságot vegyük figyelembe. A döntéseinket ne a tudásunk alapján hozzuk meg, hanem azok alapján, amit nem tudunk.
A Lindy-effektus
A lindy effektus azt jelenti, hogy az élet- és a hasznosság-idő egy adott dologról arányos. Minél hosszabb ideig volt valami hasznossága, annál valószínűbb, hogy továbbra is hasznos marad.
A hosszú életű dolgok általában a jobban tudnak alkalmazkodni a környezetüknek, és ezáltal valószínűbb, hogy továbbra is hasznosak maradnak. Emellett, minél régebb óta létezik valami, annál valószínűbb, hogy továbbra is létezni fog, mert az idő próbája alatt már kipróbálta és megtapasztalta a különböző kihívásokat.
A romlandó (élelmiszer, ember) számára minden további nap az életében azt jelenti, hogy közelebb van a halálhoz. A nem romlandó (könyvek, ötletek) számára életének minden további napja hosszabb várható élettartamot jelenthet. Ha egy könyvet 100 éve nyomtattak, valószínűleg még 100 évig olvasni fogják.
Neománia
Nassim Taleb a „neomania” fogalmát az újdonság iránti vágy jelenségének nevezi, ami az emberek hajlamát jellemzi a legújabb és legmodernebb dolgok után való vágyódásra. Ő azt állítja, hogy ez a jelenség gyakran vezethet a hibás döntésekhez és a kockázatok magasabb vállalásához, mivel az emberek túlzottan bíznak az új technológiákban, trendekben és elméletekben, és nem figyelnek eléggé azok korlátaira. Az író szerint a neomania összefügg azzal, hogy az emberek túlságosan optimisták a jövővel kapcsolatban, és túlságosan kevés figyelmet szentelnek a múltnak és a jelennek.
Gyógyszerek
Nassim Taleb sokat ír a gyógyszerekről, és arról, hogyan befolyásolják az emberek életét. A „Fekete hattyú” című könyvében például elmagyarázza, hogy a gyógyszereknek számos mellékhatása van, és hogy a gyógyszeripar túlzottan optimista a gyógyszerek hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Ő is kiemeli, hogy a gyógyszereknek nagyon kevés hatása van a krónikus betegségekre, és hogy a gyógyszerek többségét szinte semmi jótékony hatása nincs.
Egy másik könyvében, a „Fooled by Randomness” címűben, elmondja, hogy a gyógyszerek klinikai tesztelési folyamata nem pontos, és hogy a gyógyszeripar túl sok gyógyszert enged forgalomba, amelyeknek nincs valódi hatása.
Az „Antifragile” című könyvében is érinti a témát, ahol azt sugallja, hogy a gyógyszerekkel való túlzott gyógykezelés, és a túl sok gyógyszer szedése sokkal nagyobb veszélyt jelent az egészségre, mint a betegségek maguk.
Taleb azt javasolja, hogy az embereknek többet kellene hallgatniuk a saját testükre, és kevesebb gyógyszert szedniük, ami a természetes módszerekre való törekvést jelenti.
Miért érdemes mindezzel foglalkoznunk?
Azért mert időnként mindig történik valami, ami rossz hatással lehet ránk.
Válság, háború, járvány vagy akármilyen más esemény, amivel még nem találkoztunk, vagy nem is hisszük, hogy bekövetkezhet.
Rettentő káros hiedelem, ha valaki úgy gondolja, hogy az élete legyen könnyű, egyszerű és sose keljen semmilyen kihívással megküzdenie.
Helyette inkább csak beállít magának egy életkörülményt, egy helyzetet, amit aztán fennakar tartani történjen bármi.
Úgy gondolom, hogy ha erre az állandóságra törekszik valaki vagy fenn akarja tartani a “status quo”-t akkor később nagyon megütheti a bokáját, mivel a világ folyamatosan változik és mindig jön egy újabb vészhelyzet, egy probléma, egy esemény amivel meg kell küzdenünk.
A kihívások hiánya miatt sokkal jobban ki leszel téve a környezeti hatásoknak, mintha tudatosan vállalnál a kisebb kockázatokat. Az összeomlás pedig garantált, hiszen idővel úgy is történni fog valami, amivel nem számolsz.
Taleb kifejti élet filozófiájának jelentős részét: sok kaland és spontaneitás, gyógyszerek kerülése, egészségtelen ételek kerülése, határok feszegetése a sportban, alkalmazotti státusz helyett vállalkozás, smalltalk mellőzése….(csak röviden összeszedve)
Egyszerűen, minél több lehetőségünk van, annál nagyobb a szabadságunk, hogy reagáljunk az előre nem látható körülményekre, és annál kevésbé vagyunk érzékenyek a hirtelen eseményekre.
Kitartás és türelem –
#LEGYÜNK TÖBBEN
Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a csoportok és közösségek, nagy hatással vannak ránk.
Ugyanis képesek befolyásolni a gondolkodásmódunkat, a szemléletünket, valamint az érzelmeinkre is hatnak. – Pontosan ez az oka annak, hogy idővel, kicsit, mi is olyanná válunk, mint, a minket körülvevő emberek.
Amit kapunk tőlük, azt fogjuk tovább adni másoknak.
Egy olyan közösséget szeretnék kialakítani, akik napról-napra jobbá és még jobbá akarnak válni, vagyis folyamatosan a fejlődés lehetőségét keresik, az életük minden területen.
Ha valaki belép a csoportba, mert szeretné megváltoztatni az életét vagy jobbá tenni, akkor itt ne csak a lehetőséget találja meg erre, hanem közben társaságot is találjon magának és megbecsülést.
Hiszen aki, mer változtatni, mer fejlődni és időt, energiát, pénzt nem sajnálva halad folyamatosan előre, az, megérdemli a megbecsülést.
Igen, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen emberekből jóval kevesebb van a földön, de én bizakodva állok a témához.
Egy biztos.
Ha változtatni akarsz az életeden, akkor a legjobb lehetőség, most nyílt meg előtted!
A könyv fő gondolata, hogy vannak „antitörékeny” dolgok, amiknek bizonyos mértékig kimondottan hasznos a stressz, a sérülések, problémák. Az antifragilitás túlmutat a rugalmasságon vagy a robusztusságon, mivel ellenáll a kihívásoknak és nemcsak, hogy sértetlen marad de még jobbá is tesz.
Nassim szerint Ilyen maga az ember is: ha minden nehézségtől megvéded, akkor törékeny, gyenge lesz. Azonban, ha kihívásokkal néz szemben akkor folyamatosan növekszik.
A legjobb példa erre: Egy tojás nem fog profitálni abból, ha 5 font súlyt tesznek rá, egyszerűen csak széttörik. De a tested erősebbé, ellenállóbbá válhat hasonló stresszhatások kitételére.
A problémát azonban az jelenti, hogy a mai modern társadalomban a legtöbb dolgot leegyszerűsítik a számunkra, és igyekeznek minden nehézségtől és kellemetlenségtől megkímélni minket.
Étel házhozszállítás = Gyors kaja
Netflix = Azonnali szórakozás
Csúcsszuper eszközök minden apró problémánkra = Lustaság
A lényege az egésznek az, hogy ki vagyunk szolgálva minden jóval, folyamatosan megkapunk mindent gyorsan és azonnal, ezáltal pedig egyre lustábbak vagyunk, motiválatlanok és elvesztettük az ellenálló képességünket.
A triád
Taleb ősi példákon keresztül magyarázza a Törékeny, Robusztus és Antifragilis hármasát.
Damoklész, aki a feje fölött lógó karddal vacsorázik, törékeny.
- A kardot egy madzag tartja, ami bármilyen apró hatás esetén elszakad és megöli őt.
A Főnix, aki meghal és hamvaiból újjászületik, robusztus.
- Mindig ugyanabba a formában tér vissza nagy stresszhatás esetén.
A Hidra azonban az antantifragilitás tökéletes példája, ő egyértelműen antitörékeny.
- Ha az egyik fejét levágják, kettő nő vissza.
Törékeny:
– Az idő előrehaladtával biztos, hogy eltörik.
– Stressz hatására sérül, romlik az állapota.
– Hibák/problémák ritkák és nagyok.
– Hiba esetén sokat veszít, szerencse esetén keveset nyer.
– Komfortzónán belül mozog, nem akar kitörni onnan.
Robusztus:
– Stressz hatására ugyanolyan marad.
– Hibák nagyon ritkák, de nagyon végzetesek.
– Modern világ átka.
Antitörékeny:
– Növekszik stressz hatására.
– Hibák gyakoriak, kicsik és kezelhetőek.
– Hiba esetén kicsit bukik, szerencse esetén hatalmasat nyer.
– Status Quo megkérdőjelezése
“Azok az emberek, akik látszólag nem törődnek azzal, hogyan öltözködnek vagy néznek ki, robusztusak vagy antifragilisek. Azok az emberek, akiknek öltönyt és nyakkendőt kell viselniük, és aggódnak a rossz hírnév miatt, törékenyek.”
Nassim Taleb és a Sztoicizmus
Taleb szerint a legjobb módja ellenállóságunk növelésére a sztoikus elvek követése. Ezáltal leszünk képesek jobban kezelni a stresszt, a véletlenszerűséget és kevésbé leszünk törékenyek.
Ha eljutsz egy bizonyos szintig az életben, például lesz saját házad, kocsid és felhalmozott vagyonod, vagyis egyfajta sikert érsz el az életben.Akkor onnantól kezdve már lesz veszíteni valód, és te ettől tartani fogsz. Hiszen ha bármi rosszul sül el ezt mind elveszítheted.
A megoldás: A “szegénység gyakorlásának” sztoikus technikája segít csökkenteni a törékenységedet, amely abból fakad, hogy félsz a vagyonod elvesztésétől.
Régebben a sztoicista tanok ezt úgy gyakorolták, hogy egy időre kimentek az utcára és ott éltek, hogy megnézzék mi a legrosszabb ami történhet velük.
Neked azonban elég, ha egyszerűen csak nem kényezteted el magad és nem élsz nagy lábon, hanem igyekszel két lábbal a földön maradni.
Egy másik összefoglalóban olvashatsz bővebben a Sztoicizmusról: [Kattints ide]
Érdekes gondolat: pl. hogy a nem romlandó dolgok esetében minél régebb óta létezik valami, annál hosszabb a még várható hátralévő élettartama (vagy kb. ugyanez másképp megfogalmazva, a régi jobb, mint az új, mert ha törékeny lett volna, már eltört volna.)
Érdekes gondolat: Sok esetben nem az igazság/hamisság, hanem a törékenység alapján döntünk (pl. a terroristák nagy kárt tudnak tenni, ezért a repülőtereken mindenkit ellenőrzünk, akkor is, ha a többségükről egyáltalán nem gondoljuk, hogy terrorista)
Opcionalitás
Taleb a választhatóságot, a választás szabadságát a robusztusság és a törékenység elleni eszközként tárgyalja. Egyszerűen minél több lehetőséged van, annál nagyobb szabadságod van az előre nem látható körülményekre való reagálásra, és annál kevésbé vagy törékeny a hirtelen eseményekre.
Nassim Taleb az „Antifragility” c. könyvében az opcionális szabályokat úgy írja le, mint egy olyan stratégiát ami segít abban, hogy kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a bizonytalanságokból, váratlan eseményekből adódnak. Az opcionális szabályok lehetővé teszik, hogy részt vegyünk a potenciális nyereségekből anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalnánk.
A teleológiai tévedés
Az a hiba, hogy tudod, merre tartasz, és pontosan tudtad, hová mész a múltban, és hogy másoknak sikerült a múltban azáltal, hogy tudták, hová tartanak.
Ennek egyik formája a „repülésre tanítani a madarakat”, ahol Taleb rámutat arra, hogy a Harvard ornitológiai osztálya el tudná magyarázni a repülés matematikáját és a madarak szárnyainak működését, de a madaraknak ezt nem kell megérteniük ahhoz, hogy repülhessenek.
Taleb a „tanítványi” kapcsolatok ellen is érvel, azzal érvelve, hogy ezek a kapcsolatok azért alakultak ki, mert az emberek hasonló gondolkodásúak voltak, nem pedig a kapcsolat miatt lettek hasonló gondolkodásúak.
Az egésznek a lényege tehát az, hogy az ember csak akkor fog cselekedni és akkor fogja őt valami cselekvésre késztetni, ha már ő maga is elgondolkodik, vagy elgondolkodott a egy adott dolgon. De például egy teljesen új szemléletmódot nem tudsz átadni egy olyan embernek, aki még csak életében sem gondolt arra, hogy változtatnia kellene magán, a helyzetén.
Mint ahogy az önfejlesztő könyvek sem, teljesen új dolgokat tanítanak meg a számunkra, hanem csak egy részletes útmutatót tesznek elénk, hogy ha erre vágysz, akkor cselekedj így. – De egy önfejlesztő könyv magában nem fog minket megváltoztatni.
A zöld fűrészáru tévedése
Ebben az érvelésben azt állítja, hogy az emberek gyakran tévesen ítélik meg a valószínűséget, mert túl nagy súllyal adnak a jelenleg rendelkezésre álló információknak, és alulértékelik a jövőbeni eseményekben rejlő bizonytalanságot.
Taleb szerint a „zöld fűrészáru” analógia azt jelképezi, hogy ha valaki egy zöld fűrészárut vásárol, azt feltételezi, hogy az áru minősége jó, mert friss, pedig ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az általa később készített termék is jó minőségű lesz.
Ezt a tévedést hasonló módon alkalmazzák a tőzsdei befektetésekre, ahol a jelenlegi mutatók alapján ítélik meg a jövőbeli teljesítményt, ami valószínűtlen, hogy valóságos. A tévedés azzal jár, hogy az emberek túlzott bizalmat fektetnek a jelenleg rendelkezésre álló információkban és alulértékelik a jövőbeli incertitudinát.
Egy másik megfogalmazás, nem kell értened az aerodinamikához vagy a fizikához ahhoz, hogy biciklizz.
A Streisand-effektus
A Streisand-effektus egy jelenség, amikor egy korábban ismeretlen vagy kevéssé ismert információ, esemény vagy személy tömeges figyelmet kap, miután valaki vagy valami próbálta eltitkolni, megtagadni vagy megakadályozni annak terjedését. A Streisand-effektus elnevezés Barbara Streisand nevéből ered, aki 2003-ban próbálta eltávolíttatni az internetről egy fényképet, amely az ő otthonát ábrázolta, ami csak növelte az érdeklődést a kép iránt.
Ez az effektus jellemzően olyan esetekben jelentkezik, amikor valaki korlátozza a szólás szabadságát vagy próbál eltitkolni valami információt, és ez csak növeli az emberek kíváncsiságát és az információ terjedését. (pl. interneten, híradóban, közösségi oldalakon, újságban és egyéb médiumokban.)
Az elkerülése érdekében, ha valami olyasmit szeretnénk eltitkolni, ami már ismert, a legjobb, ha nem reagálunk rá, és nem kezdünk el magyarázkodni, feltűnősködni, amivel csak még nagyobb figyelmet vonunk magunkra.
A fekete hattyú és a pulyka probléma
A „fekete hattyú” egy fogalom, amelyet Nassim Taleb a „Fekete hattyúk: a rendkívüli események, a statisztika és az ökonómia” című könyvében használ. A fekete hattyú egy olyan rendkívüli esemény, amely ritka, de jelentős hatással van az ökonómiára, a társadalomra vagy a tudományra. Egy szóval az életünkre.
A fekete hattyúk azok az események, amelyeket a legtöbb statisztika nem vesz figyelembe, mert nagyon ritkák, de mégis nagymértékben befolyásolják az eredményeket. A könyvben Taleb hangsúlyozza, hogy a fekete hattyúk általában nem tervezhetők, és hogy a statisztika és a matematika gyakran alkalmatlanok a rendkívüli események kezelésére.
A fekete hattyúnak főként a gazdaságban van jelentős szerepe és Taleb pontosan ezáltal lett ilyen népszerű, hiszen az első könyvét a 2008-as gazdasági világválság előtt jelentette meg, amiben megjósolta a következő időszak alakulását. (Ami megjósolhatatlannak tűnt, hiszen ilyen soha nem történt korábban, vagyis egy fekete hattyú volt).
Nassim Taleb a Fekete hattyú című könyvében beszél a „pulyka problémáról”. A pulyka probléma azt jelenti, hogy a túl sok jó dolog bekövetkezése után valami rossz történhet, mert az emberek elfelejtik, hogy bármi megtörténhet, és túl biztosak lesznek a jövőben. A pulyka probléma kapcsolódik a fekete hattyú elméletéhez, ami azt jelenti, hogy az emberek túlságosan nagy figyelmet fordítanak a valószínű eseményekre, és alulbecsülik a ritka, de jelentős események lehetőségét.
Taleb szerint a pulyka probléma alapja az optimizmus és a kockázatvállalás alulbecslése, és hogy az emberek túlságosan biztosak a jövőben, ami veszélyes lehet a döntéshozatalban.
VIA NEGATIVA
Taleb azzal érvel, hogy az élet sok problémájára a dolgok eltávolításával lehet megoldást találni, nem pedig hozzáadni.
Döntéshozatal
Nassim Taleb a döntéshozatalról írva hangsúlyozza az „antifragilitás” elvét, ami azt jelenti, hogy a rendszernek ellenállóvá kell válnia a váratlan eseményekkel szemben, nem pedig sebezhetővé. Ő azt mondja, hogy a jó döntések azok, amelyek a váratlan eseményekre is felkészülnek.
Emellett azt is hangsúlyozza, hogy a döntéseinkben ne a tökéletességre törekedjünk, hanem a lehetséges kockázatokat és a bizonytalanságot vegyük figyelembe. A döntéseinket ne a tudásunk alapján hozzuk meg, hanem azok alapján, amit nem tudunk.
A Lindy-effektus
A lindy effektus azt jelenti, hogy az élet- és a hasznosság-idő egy adott dologról arányos. Minél hosszabb ideig volt valami hasznossága, annál valószínűbb, hogy továbbra is hasznos marad.
A hosszú életű dolgok általában a jobban tudnak alkalmazkodni a környezetüknek, és ezáltal valószínűbb, hogy továbbra is hasznosak maradnak. Emellett, minél régebb óta létezik valami, annál valószínűbb, hogy továbbra is létezni fog, mert az idő próbája alatt már kipróbálta és megtapasztalta a különböző kihívásokat.
A romlandó (élelmiszer, ember) számára minden további nap az életében azt jelenti, hogy közelebb van a halálhoz. A nem romlandó (könyvek, ötletek) számára életének minden további napja hosszabb várható élettartamot jelenthet. Ha egy könyvet 100 éve nyomtattak, valószínűleg még 100 évig olvasni fogják.
Neománia
Nassim Taleb a „neomania” fogalmát az újdonság iránti vágy jelenségének nevezi, ami az emberek hajlamát jellemzi a legújabb és legmodernebb dolgok után való vágyódásra. Ő azt állítja, hogy ez a jelenség gyakran vezethet a hibás döntésekhez és a kockázatok magasabb vállalásához, mivel az emberek túlzottan bíznak az új technológiákban, trendekben és elméletekben, és nem figyelnek eléggé azok korlátaira. Az író szerint a neomania összefügg azzal, hogy az emberek túlságosan optimisták a jövővel kapcsolatban, és túlságosan kevés figyelmet szentelnek a múltnak és a jelennek.
Gyógyszerek
Nassim Taleb sokat ír a gyógyszerekről, és arról, hogyan befolyásolják az emberek életét. A „Fekete hattyú” című könyvében például elmagyarázza, hogy a gyógyszereknek számos mellékhatása van, és hogy a gyógyszeripar túlzottan optimista a gyógyszerek hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban. Ő is kiemeli, hogy a gyógyszereknek nagyon kevés hatása van a krónikus betegségekre, és hogy a gyógyszerek többségét szinte semmi jótékony hatása nincs.
Egy másik könyvében, a „Fooled by Randomness” címűben, elmondja, hogy a gyógyszerek klinikai tesztelési folyamata nem pontos, és hogy a gyógyszeripar túl sok gyógyszert enged forgalomba, amelyeknek nincs valódi hatása.
Az „Antifragile” című könyvében is érinti a témát, ahol azt sugallja, hogy a gyógyszerekkel való túlzott gyógykezelés, és a túl sok gyógyszer szedése sokkal nagyobb veszélyt jelent az egészségre, mint a betegségek maguk.
Taleb azt javasolja, hogy az embereknek többet kellene hallgatniuk a saját testükre, és kevesebb gyógyszert szedniük, ami a természetes módszerekre való törekvést jelenti.
Miért érdemes mindezzel foglalkoznunk?
Azért mert időnként mindig történik valami, ami rossz hatással lehet ránk.
Válság, háború, járvány vagy akármilyen más esemény, amivel még nem találkoztunk, vagy nem is hisszük, hogy bekövetkezhet.
Rettentő káros hiedelem, ha valaki úgy gondolja, hogy az élete legyen könnyű, egyszerű és sose keljen semmilyen kihívással megküzdenie.
Helyette inkább csak beállít magának egy életkörülményt, egy helyzetet, amit aztán fennakar tartani történjen bármi.
Úgy gondolom, hogy ha erre az állandóságra törekszik valaki vagy fenn akarja tartani a “status quo”-t akkor később nagyon megütheti a bokáját, mivel a világ folyamatosan változik és mindig jön egy újabb vészhelyzet, egy probléma, egy esemény amivel meg kell küzdenünk.
A kihívások hiánya miatt sokkal jobban ki leszel téve a környezeti hatásoknak, mintha tudatosan vállalnál a kisebb kockázatokat. Az összeomlás pedig garantált, hiszen idővel úgy is történni fog valami, amivel nem számolsz.
Taleb kifejti élet filozófiájának jelentős részét: sok kaland és spontaneitás, gyógyszerek kerülése, egészségtelen ételek kerülése, határok feszegetése a sportban, alkalmazotti státusz helyett vállalkozás, smalltalk mellőzése….(csak röviden összeszedve)
Egyszerűen, minél több lehetőségünk van, annál nagyobb a szabadságunk, hogy reagáljunk az előre nem látható körülményekre, és annál kevésbé vagyunk érzékenyek a hirtelen eseményekre.
Kitartás és türelem –
#LEGYÜNK TÖBBEN
Talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy a csoportok és közösségek, nagy hatással vannak ránk.
Ugyanis képesek befolyásolni a gondolkodásmódunkat, a szemléletünket, valamint az érzelmeinkre is hatnak. – Pontosan ez az oka annak, hogy idővel, kicsit, mi is olyanná válunk, mint, a minket körülvevő emberek.
Amit kapunk tőlük, azt fogjuk tovább adni másoknak.
Egy olyan közösséget szeretnék kialakítani, akik napról-napra jobbá és még jobbá akarnak válni, vagyis folyamatosan a fejlődés lehetőségét keresik, az életük minden területen.
Ha valaki belép a csoportba, mert szeretné megváltoztatni az életét vagy jobbá tenni, akkor itt ne csak a lehetőséget találja meg erre, hanem közben társaságot is találjon magának és megbecsülést.
Hiszen aki, mer változtatni, mer fejlődni és időt, energiát, pénzt nem sajnálva halad folyamatosan előre, az, megérdemli a megbecsülést.
Igen, tisztában vagyok azzal, hogy az ilyen emberekből jóval kevesebb van a földön, de én bizakodva állok a témához.
Egy biztos.
Ha változtatni akarsz az életeden, akkor a legjobb lehetőség, most nyílt meg előtted!
